Kisbéren, az elkobzott Batthyány-birtokon 1852-ben a császári hadsereg eredetileg a hadsereg lószükségletét ellátó ménest állított fel. Azonban szerepköre idővel változott és a katonaság igényeinek kielégítése mellett 'civil lovak' tenyésztésben is szerepet vállalt.
A kisbéri ménes jelentőségét jól mutatja, hogy már a kiegyezés előtt is Ferenc József császár kiemelt (anyagi-) támogatását élvezte. Az uralkodó pénzügyi alapot hozott létre a telivértenyésztésre, a ménes fénykorában ennek kamataiból vásárolt az úgynevezett 'Ötös tenyészbizottság' Európa több államából olyan telivéreket amelyek később több kiváló hazai telivér család ősapjaivá váltak. A tenyészbizottság elnöke és sarokköve báró Wenckheim Béla volt, akinek 1901-ben állították fel a báró bronzból készült lovasszobrát, Fadrusz János kitűnő alkotását. A szobor leleplezése alkalmából szervezett ünnepségen maga Wekerle Sándor miniszterelnök is tiszteletét tette Darányi Ignác földművelésügyi miniszter társaságában. A szobor érdekessége, hogy Fadrusz a ló alakját a ménes Gunnersbury telivéréről mintázta. Az alkotás jelentőségét emeli, hogy a műértők véleménye szerint a szobor a legtökéletesebb lóábrázolás.
A kisbéri ménes bár megszenvedte mindkét világháborút, veszteségei ellenére képes volt újra talpra állni. A véget végül nem a háborúk, hanem a lótenyésztés teljes hazai átszervezése miatt meghozott gazdaságpolitikai döntések hozták el a számtalan siker ellenére. A ménest végül 1961. december 31-ével hivatalosan is feloszlatták.
A 263. gyorsárverésünkön szereplő 20518-as tételünkön báró Wenckheim szobrának leleplezésére érkezett vendégek láthatóak. A politikai méltóságok és a hadsereg tagjai mellett az egyház képviselői is megjelentek az ünnepségen, mint ahogy azt lap jobb oldalán, a képből szinte kilépő, kalapját köszönésre emelő pap alakja is jól mutatja. A lapot bátran ajánljuk a lovassportok rajongóinak, hiszen Kisbér és báró Wenckheim munkássága nélkül kétséges, hogy megvalósulhatott volna Kincsem vagy Imperiál sikersorozata.
