Darabanth Aukciósház

Árveréseink anyaga folyamatosan frissül, mégis minden alkalommal találunk benne érdekes darabokat, melyek történetét, történelmi hátterét ebben a blogban tesszük közzé. Ez a blog ezeknek a különleges tételeknek a gyűjtőhelye, ahol ablakot nyitunk a múltra és elmeséljük, milyen értékek rejlenek egyes tárgyakban.

Hirdetés

Tétel főkategóriáink

  • Filatélia
  • Képeslap
  • Numizmatika
  • Katalógusok és kellékek
  • Művészet, papírrégiségek, egyéb

Közösségi oldalaink

Elérhetőségek

Cím:

1061 Budapest, Andrássy út 16.

Levelezési cím:

1244, Budapest Pf. 979.

Telefon:

317-4757, 266-4154

Telefax:

318-4035

Nyitva tartás:

H-Sz: 10-17 / Cs: 10-19 / P: zárva / Hétvége: zárva

A Magyar Királyi Szent István-rend kiskeresztje

2016.11.15. 20:58 darabanth aukciósház

A Szent István-rend egyike a legrangosabb és legrégebbi kitüntetéseinknek. Mária Terézia a Szent István lovagrend megalapításával – amely a magyarság irányába tett, rendkívül barátságos gesztusnak minősült – megalkotta az államalakulat második legrangosabb és egyben legmagasabb polgári elismerését. A lovagrend és a hozzá kapcsolódó kitüntetések létrehozását egy önmagában is jeles napra helyezte: fia, József (későbbi II. József magyar király) német-római királlyá választására, melyre 1764. május 5-én került sor.

1417069b_1.jpg

A lovagrend és kitüntetései egyetlen kivételtől eltekintve szigorúan polgári elismerések voltak - a kivételt IV. Károly József főhercegnek adományozott kitüntetése jelenti –, amelyek egyúttal 1884-ig rangemeléssel is jártak; ennek mértékét csak az uralkodói kegy korlátozta.

1417069f.jpg

A 26. Nagyárverésünkön szereplő Kiskereszt – legalább részben – ebből a korszakból származik. A darab különlegessége, hogy a kitüntetést alkotó két nagy egység két különböző típusváltozatból származik. Mivel a korszakban a magas állami elismerésekhez járó kitüntetéseket a jutalmazottak csak „használatra” kapták, a kitüntetett halála után az érdemjelet vissza kellett szolgáltatni a kancellária részére, ahol azokat felújítva és az esetleges hibákat kijavítva újraadományozták őket. A 30421. számú tételünk szintén egy ilyen többször adományozott példány: a kereszt részt az 1870-es évek előtt készítették, ezért fémjelzést nem találhatunk rajta. Az újraadományozás során pedig azért nem látták el ilyen jelzéssel, mert a beütésnél nagy eséllyel sérült volna a zománcozás. A felújítás során az eredeti kereszt kiegészítőit, a koronát és a medalliont modernebb típusokra cserélték. Ezek azok a kis eltérések, amelyek valóban történelmivé teszik a darabot. Érdemes belegondolnunk, hogy a visszaszolgáltatás rendszere miatt ritkaság számba ment, ha a kitüntetés nem került vissza az állam kezelésébe, azonban az I. világháborút követő politikai, társadalmi bizonytalanság megteremtette annak a lehetőségét, hogy ma erről a darabról beszélhessünk.

A különleges kitüntetés egy – önmagában is jelentős értéket képviselő - eredeti Rothe díszdobozban kapott helyet. A bécsi Rothe cég a 19-20. század során a Császári és Királyi Udvar hivatalos beszállítója volt.

Weboldalunk lehetőséget nyújt a Kiskereszt alaposabb megtekintésére további képek segítségével, amit érdemes kihasználni, hiszen végtére is elmondható, hogy ebben a kitüntetésben tükröződik történelmünk elmúlt százötven éve.

Szólj hozzá!

Az 1956. évi soproni felülnyomás

2016.10.04. 07:50 darabanth aukciósház

Az 1956-os őszi forradalom eseményeinek hatására a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem október 22-i diákparlamentjének határozatára a Soproni Postaigazgatóság 1. számú postahivatalának bélyegkészletének egy részét engedély nélkül felülnyomták.

„Hazádnak rendületlenül..! Sopron, 1956 okt. 22.”

143.jpg

144.jpg

142.jpg


A felülnyomást a Győr-Sopron Megyei Nyomda vállalat helyi üzemében, magasnyomással állították elő október 29-én. Ennek ellenére a bélyegek forgalomba már nem kerültek, árusítani nem lehetett azokat, viszont kivonásukról a Magyar Posta intézkedett 1957. január 26-án. Összesen 21 értéket nyomtak felül, de ezeken kívül létezik még 4 érték piros felülnyomással kis példányszámban.
Miután a posta vezérigazgatósága a megmaradt készleteket bevonta, a soproni bélyegeket a Magyar Filatéliai Vállalat kapta meg értékesítésre. A készletet 7, 14 és 21 értékes sorozatban árusították, a Mabéosz-tagok a 7 értékes úgynevezett kis sorozatot igényelhették, ez később hat értékesre csökkent. Azaz utólag pirossal felülnyomott négy érték viszont nem került be az átadott készletbe és az árusításhoz készített szavatossági bizonyítványban sem szerepelnek, mégis valódinak tekinthetőek.
Léteznek még az eredeti nyomólemezzel készült Milliós címletek is, ezek nem próbanyomatok, hanem magánkezdeményezésre készültek a felülnyomás helyszínén.
Érdekesség továbbá, hogy a nyomdában sorcsere történt, véletlenül felcserélték a felülnyomás 2. és 3. sorát, de mivel hamar észrevették a hibát, így összesen csak 8 db téves felülnyomat létezik.

Az 500-nál nagyobb példányszámú címletek nagy részén a Magyar Filatéliai Vállalat (MF) ovális garanciabélyegzője található. A 21 értékből álló 500 teljes sorozat hátoldalán a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) Sopron kétsoros garanciabélyegzése igazolja a bélyeg eredetiségét.
A 22-25. sorszámú bélyegek mivel magánkézben maradtak, ezért ezeken nem szerepelnek a fent említett garanciabélyegzések. Egy részükön a dr. CzS kézjegy és a felülnyomás (56.10.29.) látható. A monogram Dr. Czencz Sándorra utal, aki a posta képviselőjeként dolgozott és jelen volt a felülnyomásnál.

Futott leveleken nagyon ritkán fordulnak elő a soproni bélyegek, de sajnos levélhamisítványokkal is találkozhatunk. Sok hamisítvány található a piacon, egy részüket könnyű felismerni, de akadnak olyanok, amelyeknél a garanciajelzések is hamisak, ezek eredetiségét már jóval nehezebb ellenőrizni.

283. árverésünkben 3 ilyen felülnyomás kerül kalapács alá: 142, 143 és 144 tételszámok alatt.

Szólj hozzá!

A „nemzet mindenese” és a Takarékpénztár

2016.07.19. 18:31 darabanth aukciósház

„Hol volt, hol nem volt (ámbár hiszen csak itt, Magyarországon lehetett), valaki szent buz- galommal csinált egy hatalmas pénzintézetet, s a mellett olyan buzgalommal költött meséket és regényes históriákat. Mai szemmel nézve szinte hihetetlennek látszik. Mert a ki ma regényeket komponál, az nem fundál pénzintézeteket is, a ki pénzintézeteket üt nyélbe, az nem ír regényeket. Hanem abban az időben összefért, sőt, voltaképen egyet jelentett a két functio s tekintetes Fáy András táblabiró úr akképen okoskodott, hogy a mi pénze van a magyarnak, hozza be ebbe az intézetbe (az első hazai takarékpénztárba), hadd kamatozzék neki. A mi szellemi kincse pedig neki vagyon, e mesék és regények révén szétosztja a nép közt, hadd kamatozzék a hazának.”

1428612.jpg

 Így kezdte meg működését 1840 januárjában a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Fáy András vezényletével. Fáy igencsak kitartóan buzgólkodott az intézmény létrehozása érdekében; mind az irodalmi, mind a társadalmi felszólalás lehetőségét felhasználva olyan létesítményt hirdetett meg, amely a nép szegényebb osztályai számára is hozzáférhetővé vált. Az vállalat 1948-as államosítása, majd beszüntetése után alakult meg az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat, azaz az OTP Bank jogelődje.

1428612a.jpg

A 278. gyorsárverésen a 30393. tételszámon szereplő 100 Ft-os próbaveret 1990-ben, az Országos Takarékpénztár részvénytársasággá alakulásának alkalmából készült. Ahogy minden próbaveret, ez a tétel is magas numizmatikai értékkel bír, hiszen a próbavereteket jellemzően kis példányszámban állítják elő, s mivel forgalomba nem kerülnek, tartásfokuk szerint zömében kiváló állapotnak örvendenek.

 

De mi történt Fáy Andrással és műveivel? A „nemzet mindenesével” – ahogy Szemere Pál nevezte – , aki még könyvet is írt leghíresebb „alkotásáról”, a Takarékpénztárról?

„ ...hol van ez már mind? Mi lett az ő kedves alkotásaiból? ... Csak a takarékpénztára fejlődött ki nagyobbnak, mint a milyennek valaha álmodta. Csak a pénz halhatatlan.”

(mindkét idézet Mikszáth Kálmántól származik)

 

Szólj hozzá!