Hirdetés

Darabanth Aukciósház

Árveréseink anyaga folyamatosan frissül, mégis minden alkalommal találunk benne érdekes darabokat, melyek történetét, történelmi hátterét ebben a blogban tesszük közzé. Ez a blog ezeknek a különleges tételeknek a gyűjtőhelye, ahol ablakot nyitunk a múltra és elmeséljük, milyen értékek rejlenek egyes tárgyakban.

Tétel főkategóriáink

  • Filatélia
  • Képeslap
  • Numizmatika
  • Katalógusok és kellékek
  • Művészet, papírrégiségek, egyéb

Közösségi oldalaink

Elérhetőségek

Cím:

1061 Budapest, Andrássy út 16.

Levelezési cím:

1244, Budapest Pf. 979.

Telefon:

317-4757, 266-4154

Telefax:

318-4035

Nyitva tartás:

H-Sz: 10-17 / Cs: 10-19 / P: zárva / Hétvége: zárva

Az "öt jó császár"

2016.04.18. 20:35 darabanth aukciósház

A kifejezést Machiavelli használta először az "Értekezések Titus Livius római történeteinek első

tíz könyve fölött" című művében. Az általa megnevezett jó uralkodók: Nerva, Traianus, Hadrianus,

Antoninus Pius és Marcus Aurelius. Úgy vélte, hogy azok a császárok, akik adoptio

(örökbefogadás) révén kerültek a trónra, mind jó uralkodók voltak, míg a vérségi alapon

kormányzók mind rosszak (kivéve Titus).

1373636.jpg

1375570.jpg


Domitianus meggyilkolása (Kr. u. 96.) után a szenátus az idős Nervát választotta császárrá, aki

megfogadta, hogy eltörli elődje zsarnoki intézkedéseit. Uralma azonban rövid volt, továbbá nem

élvezte a hadsereg támogatását (bármennyire is próbálta ennek ellenkezőjét mutatni Concordia

Exercituum feliratú pénzein). Hatalmát azzal sikerült megszilárdítani, hogy örökösévé fogadta

Marcus Ulpius Traianust, Felső­-Germánia kormányzóját. Traianus trónra kerülésével (Kr. u. 98.)

kezdődött a principátus időszakának leghosszabb ideig tartó virágzása. 117-­ig tartó uralkodása

alatt Traianus tágította a birodalom határait, növelte a szegények támogatását, csökkentette a

polgárok adóterheit és körültekintően válogatta meg a provinciák kormányzóit. Nem véletlenül

kapta meg már életében az optimus princeps (legjobb császár) kitüntető címet.

1373588.jpg

1375774.jpg



Őt 138­-ban Hadrianus követte a trónon, akit állítólag Traianus a halálos ágyán nevezett ki

utódjává. Bár Hadrianus kiváló hadvezér hírében állt, nem törekedett arra, hogy újabb területeket

hódítson a birodalom számára, inkább a meglevő határok védelmét erősítette (limes). Halála előtt

Hadrianus adoptálta Titus Aurelius Fulvus Boionius Arrius Antoninust, a későbbi Antoninus Piust.

Az örökbefogadás feltétele volt, hogy Antoninus adoptálja Lucius Ceionius Commodust (Lucius

Verus) és Marcus Annius Verust (Marcus Aurelius). A birodalom viszonylagos békéje még

Antoninus uralma alatt is tartott, komolyabb konfliktus csak Britanniában zajlott, ahol északabbra

tolta a határokat és megépítette az Antoninus falat.

1375793.jpg

Marcus Aurelius már nem volt ilyen szerencsés, kormányzása folyamatos háborúskodással telt.

Először a Párthus Birodalmat kényszerítette békére keleten, majd a különböző germán törzsek

ellen viselt háborúkat. A határokat ugyan sikerült stabilizálnia, ám 180-­ban bekövetkezett halála

meggátolta abban, hogy teljesen pacifikálja a birodalom ellenségeit. Itt megszakadt az

örökbefogadás rendszere, mivel Marcus Aureliust vérszerinti fia, Commodus követte a trónon, aki

végül Nerohoz hasonló zsarnoki uralkodóvá vált, ezzel véget vetve a "jó császárok korának".

A korszak pénzei iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk 25. Jubileumi Nagyárverésünk ókor

kategóriáját, melyen belül mind az öt említett császár denárjaiból találhatnak szép példányokat.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://darabanth.blog.hu/api/trackback/id/tr728641026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.