A XX. század elejét tarthatjuk a léghajók virágkorának, amikor a Ferdinand von Zeppelin által tervezett járművek egyre nagyobb népszerűségre tettek szert. Tervezőjükről ezeket Zeppelin típusnak hívják, és a merev vázas léghajó kategóriába tartoznak.
Frankfurt am Main városában tartották a világ első Nemzetközi Léghajó Kiállítását 1909. július 10-től október 17-ig. Zeppelinen kívül más léghajó gyárak gépei is bemutatásra kerültek (Parseval, Cluth). Ezek mellett számos repülőgép szintén bemutatásra került, így például a Wright testvérek gépe. A kiállítás olyan sikeres volt, hogy másfél millió látogatót tudhatott magáénak.
A kiállítást napjainkban Berlinben rendezik meg kétévente. 256. Gyorsárverésünk numizmatikai tételei között a frankfurti kiállítás alkalmából kiadott emlékéremre licitálhatnak az érdeklődők. Előlapján Ferdinand von Zeppelin látható, míg hátlapján Frankfurt városa légijárművekkel.
Az első Nemzetközi Léghajó Kiállítás
2015.08.24. 09:28 darabanth aukciósház
Szólj hozzá!
Rákosi és zászlók
2015.08.24. 09:25 darabanth aukciósház
1941-ben a magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok javulásának köszönhetően felmerült, hogy az 1848-49-es szabadságharc végén zsákmányolt honvédzászlóinkat végre visszakaphatnánk – azonban az ilyesmi úgy szokott lenni, hogy cserébe adni kell valamit. Érdekes módon az egyezséget egyik fél sem verte túl nagy dobra és azóta is alig hallani róla, miközben a honvédzászlók körmenet-szerű hazatérése valódi népünnepélyként zajlott. Többek szerint nem véletlenül homályosak a részletek.
Az oroszok régóta szerették volna a szegedi börtönből kiszabadítani hű elvtársukat, Rákosi Mátyást (aki tettestársként 27 rendbeli gyilkosságban, felbujtóként 17 rendbeli gyilkosságban való részvételért, illetve többek között pénzhamisításért ült). A magyar felet a szép bűnlajstrom miatt érthető módon kényelmetlenül érintette a dolog és állítólag pont emiatt kellett az egyezséget titokban megkötni, a közvélemény pedig kedvére spekulálhatott Rákosi váratlan szabadulásával kapcsolatban…
Az átadási ünnepségről készült érdekes fotó képeslap 256. képeslap árverésünk 21657. tétele. A hátoldalra írt üzenet tanúsága szerint a képen Vozáry Aladár, Schweitzer tábornok és Eddei József szerepel, illetve a honvéd zászlók – amiket az oroszok 1945-ben természetesen ismét elvittek (ezúttal csak 3 évre).
Szólj hozzá!
A dorozsmai vasúti szerencsétlenség
2015.08.12. 13:33 darabanth aukciósház
1907. április 12-én, péntek délelőtt 10 óra után néhány perccel a század első évtizedének legsúlyosabb vasúti balesetére került sor a dorozsmai (a mai Kiskundorozsma) állomáson. Az Orsováról Szegeden át Budapestre tartó gyorsvonat több kocsija kisiklott, a negyedik kocsinál a szerelvény jóformán kettétört, és a további kocsik a mellékvágányon álló tehervagonokba rohantak
A baleset bekövetkezte után - a Vasárnapi Újságban megjelent korabeli beszámoló szerint - pánik tört ki az utasok és a vasutasok között. Az orvosi segítség Szegedről érkezett meg a helyszínre. Az összeroncsolódott kocsik között találták meg Palonsku gróf román főrendet és a feleségét, valamint Buner Adolfot. Életveszélyesen megsebesült egy orvostanhallgató is, Bolszin Demeter, aki később belehalt sérüléseibe.
A pálya helyreállítását a déli órákban kezdte meg a szegedi műhelyből érkezett több száz munkás, akik egy elkerülő pályaszakasz építésével biztosították a vasúti közlekedés zavartalanságát.
A baleset okára az Ügyészség és a MÁV szakemberei sem tudtak megnyugtató és teljes magyarázatot adni. A vizsgálatot jelentős részben a dorozsmai váltóőr vallomására alapozták, aki elmondta: a vonat első néhány kocsija gond nélkül áthaladt a kitérőn, de a postakocsi áthaladásakor a váltó vasrúdja kitérőirányba zökkent. A váltóőr a katasztrófa bekövetkezését már nem tudta megakadályozni.
A vizsgálat eredménye szerint az épségben maradt hálókocsiról lelógó lánc volt a tragédia kiváltó oka. A láncnak köszönhető, hogy a váltó átállítódott a vonat alatt, és ennek következtében siklott ki a szerelvény második fele.
A 255. gyorsárverés maradékeladásán 20778. számmal szerepelő tételünket bátran ajánljuk minden vasúttörténeti érdeklődésű gyűjtő számára. A lapon a szétroncsolódott étkezőkocsi látható a mentésben, vizsgálatban résztvevő személyekkel. A Grünwald Hermann által kiadott képeslap valódi ritkaság: hiszen a képeslapnak, mint médiumnak az alternatív felhasználása, a korabeli viszonyok között új kommunikációs csatornát nyitott meg, mivel a megszokott városképes vagy művészi motívumok helyett egy emberéleteket követelő tragédia megörökítésére használta fel. Ezzel pedig elérte, hogy annak híre szélesebb közönséghez is eljusson, gondoljunk bele! A képeslapot nem csak a feladó és a címzett látja, hanem mindenki más is, aki részt vett a gyártásban, értékesítésében, kézbesítésben. Ennek is köszönhető, hogy közel 110 évvel később beszélünk, tudunk erről a tragédiáról.