Az első világháború után Budapest áramellátása romlott. Súlyos zavarok jelentkeztek a fővárosi hálózatban.
Ugyanakkor Bánhida épségben volt, ezért a kormány úgy határozott, hogy az első országos erőművet ott építi fel.
Több párt is ellenkezett, hiszen az áram legnagyobb fogyasztójának az államvasutakon kívül minden bizonnyal a
főváros ígérkezett. Azzal érveltek, hogy Budapest érdekeit mindenképpen szem előtt kell tartani. Herrmann Miksa
kereskedelmi miniszter azonban nem törődött a vétóval. A Centrálé, Talbot-féle angol befektetői pénzből, 1930-ban fel is épült Bánhidán. Az építkezés 3 évig tartott, aminek egyik stádiumát mutatja be a 243. árverésünk 20288.
sorszámú képeslapja.
Az első országos erőmű
2015.02.03. 06:18 darabanth aukciósház
Szólj hozzá!
Az egyik első magyar feliratú pénzérme
2015.01.15. 15:09 darabanth aukciósház
A Habsburg Birodalmon belül már 1848 előtt is vertek a Magyar Királyság számára eltérő motívummal rendelkező
érméket, de csak a forradalom évében jelentek meg az első magyar feliratú pénzek. Ilyen volt például az 1848-as
Körmöcbányán vert 10 krajcáros, amelynek egy igen szép példánya szerepel a 242. árverésünkön.
Előlapján még V. Ferdinánd uralkodó arcképe látható, hátlapján Szűz Mária a kis Jézussal. Ebben az évben
magyar felirattal a 10 krajcáros mellett vertek még arany dukátot, ezüst 20 krajcárost és réz egykrajcárost. Az
érmék verését Kossuth Lajos rendelte el, s ezeket a nagybányai és körmöcbányai pénzverdékben készítették
(N.B. és K.B verdejegyekkel). Az 1849-es évre már eltűnik az uralkodói arckép és csak ezüst hat, illetve réz
három és egykrajcáros érméket vertek.
Szólj hozzá!
A jótékonyság szolgálatában
2015.01.13. 09:18 darabanth aukciósház
Talán keveseknek cseng ismerősen Izabella főhercegasszony neve, pedig a két világháború között
a magyar társadalmi és jótékonysági események egyik kiemelkedő alakja volt. A Croy-Dülmeni
hercegnő 1878-ban ment feleségül a Habsburg–Lotaringiai-ház tescheni ágából származó Frigyes
osztrák főherceghez. Férje 1895-ben örökölte meg a tescheni hercegi címet, így a család hatalmas
vagyon birtokosa lett. A főhercegné elkísérte férjét a diplomáciai és udvari eseményekre, így
bővítette társadalmi kapcsolatait. Példás családanyaként irányította a főhercegi udvartartást,
segítette férjét a birtokok igazgatásában és nevelte gyermekeit. Társadalmi helyzetének
megfelelően kiemelt érdeklődést mutatott a közélet és a jótékonykodás iránt, fokozott szociális
érzékenységről téve tanúbizonyságot. Magyarországra az első világháborút követően költöztek,
ekkor vált Izabella a magyar társasági élet egyik meghatározó alakjává. Támogatta a
magyarországi színvonalas népi kézműipar, a hímzés és horgolás fejlesztését, oktatását. Az
asszonyok számára a magyarországi Habsburg-uradalom területén majorsági iskolákat alapított.
Legfőbb támogatója volt a magyaróvári Hildegárd és a mosoni Erzsébet nőegyleteknek, amelyek a
kisgyermekek családi nevelését segítő intézmények voltak.
Szociális érzékenysége hobbijában is megmutatkozott. Szenvedélyes fotósnak bizonyult.
Tehetséges fotográfusként szívesen és sokat fényképezett, a korabeli társasági sajtó rendszeresen
közölte képeit. A fényképezési szenvedély és a közéleti elkötelezettség szerencsés kapcsolódásából
jelentős néprajzi vonatkozású felvételek, úgynevezett szociofotók készültek, és maradtak az
utókorra. A főhercegné művészfotóit 1904-től fényképészeti szaklapok is közölték. 1905-től
kezdve képei rendszeresen szerepeltek nemzetközi fényképkiállításokon is. Az első világháború
kitörésekor azonban abbahagyta szenvedélyének gyakorlását, életének a háború után
Magyaróváron töltött másfél évtizede alatt már nem készített saját kezű felvételeket.
242. árverésünk keretében most egy őt ábrázoló fotót ajánlunk minden érdeklődő figyelmébe.