Hirdetés

Darabanth Aukciósház

Árveréseink anyaga folyamatosan frissül, mégis minden alkalommal találunk benne érdekes darabokat, melyek történetét, történelmi hátterét ebben a blogban tesszük közzé. Ez a blog ezeknek a különleges tételeknek a gyűjtőhelye, ahol ablakot nyitunk a múltra és elmeséljük, milyen értékek rejlenek egyes tárgyakban.

Tétel főkategóriáink

  • Filatélia
  • Képeslap
  • Numizmatika
  • Katalógusok és kellékek
  • Művészet, papírrégiségek, egyéb

Közösségi oldalaink

Elérhetőségek

Cím:

1061 Budapest, Andrássy út 16.

Levelezési cím:

1244, Budapest Pf. 979.

Telefon:

317-4757, 266-4154

Telefax:

318-4035

Nyitva tartás:

H-Sz: 10-17 / Cs: 10-19 / P: zárva / Hétvége: zárva

A győri Elite mozi sikertörténete és bukása

2019.08.10. 19:55 darabanth aukciósház

Igazi különlegesség lehet a gyűjtők számára ez a képeslap, ami Győr egyik első moziját, az Elite filmszínházat ábrázolja. Hivatalosan a város második mozijaként, 1922-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt és több mint 400 néző befogadására volt alkalmas.

 

2007675.jpg

 

A film feltalálását 1895-höz kötjük, amikor is a Lumière fivérek bemutatták első rövidfilmjüket. Az 1900-as évek elején általánossá vált, hogy a helyi kávéházak rövidfilmekkel szórakoztatták a vendégeiket, és ez Győrben sem volt másképp. Az Elite kávéház 1905-ben kapott filmvetítési jogot, viszont 1912-ben megnyílt a város első hivatalos mozija, az Apolló, így a kávéházak elveszítették a korábban kapott jogaikat.

Talán nem meglepő, hogy az emberek kedvelt szórakozása lett a moziba járás, ennek köszönhetően hamar kinőtték az Apollót a helyiek. Sokak számára nem volt kérdés, hogy vissza kellene hozni az Elite kávéházat a filmes körökbe, így a tulaj végül átépítette azt és 1922-ben már filmszínházként várta vendégeit az Elite mozgó. Nagyon hamar a legnépszerűbb és legnagyobb forgalmat generáló mozivá nőtte ki magát a városban, amit egyrészt a pazar enteriőrnek és modern technikájának köszönhetett. Mégis a hirtelen jött siker után nehezen vette a történelem akadályait, az évek alatt több névváltoztatáson is átesett. Bár túlélte a II. világháborút, de ekkor már érezhetőben leáldozóban volt az Elite, 1953-ban pedig végleg bezárt. Az akkoriban folyó városrendezés, és a várfal újjáépítése sajnos az egykori mozi épület elbontását hozta magával, így ma már csak korabeli fotókból, képeslapokból ismerhetjük.

Érdekesség még, hogy a XX. század elején országszerte több filmszínházat is Elite mozgónak, mozinak neveztek. Akkoriban tényleg az elit emberek élvezhették ezt a fajta szórakozást, de maguk a mozik is nagyon impozánsak voltak - nem véletlen hívták ezeket filmszínházaknak, de tény, hogy nagyon hangzatos és vendégcsalogató volt ez az elnevezés.

1185482.jpg

1218468.jpg

1290756.jpg

Forrás:

https://www.gyoriszalon.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=2689

 

Szólj hozzá!

Címkék: mozi győr képeslap

Ezüstérem egy nem hivatalos olimpiáról

2019.07.16. 08:30 darabanth aukciósház

Az ókori olimpiai játékokat az akkori Görögországban négy évente rendezték meg, és egyszerre számítottak atlétikai, illetve vallási ünnepnek. Az elsőt i.sz. 776-ra tehetjük, az utolsót pedig i.sz. 393-ra, amikor is I. Theodosius római császár a kereszténység védelmében betiltotta a játékokat pogány mivoltuk miatt.

Ezután több száz évig nem rendeztek olimpiát, míg nem 1894-ben Pierre de Coubertin által megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot Párizsban, és két évre rá meg is tartottak az első újkori olimpiát, amelynek helyszínét a görög főváros, Athén biztosította. Talán nem meglepő, de hatalmas siker fogadta ezt a kezdeményezést, így négy évre rá - a korábbi szervezők tiszteletére - Párizsban ismét olimpiát rendeztek, viszont a világkiállítás mellékeseményeként, így májustól egészen októberig elhúzódtak a sportversenyek. Az érdeklődés és a színvonal felülmúlta az előzőt, de a rendezés és az elnyújtott szervezés zűrzavarossá tette azt. Négy évre rá az olimpia elhagyta Európát és átkerült Amerikába, pontosabban St. Louisi-ba, ahol szintén a világkiállítás részeként rendezték meg a játékokat, nem sok sikerrel.

Szólj hozzá!

Címkék: olimpia numizmatika

Horthy Miklós személyes levele aukción

2018.06.13. 10:57 darabanth aukciósház

Horthy Miklós 1920-1944 között volt Magyarország államfője. Korábban Ferenc József szárnysegédjeként, ellentengernagyként szerzett ismertséget és a Nemzeti Hadsereg élén, az Antant támogatásával átvette a hatalmat a Tanácsköztársaság után maradt káoszban.

Megítélése meglehetősen vegyes a közönség és a történészek körében egyaránt. Legendáriumát számos, életéből vett epizóddal igyekeznek alátámasztani híve, kezdve az „Otrantói hősként” véghez vitt I. világháborús tetteivel, társasági modorával, vívó és kerékpárbajnokként aratott sikereivel egészen a karján látható sárkányos tetoválásig.

 

1945 után egy rövid amerikai fogságot követően Portugáliában telepedett le és itt is élt haláláig. Emigrációjában is aktív figyelője maradt a politikai eseményeknek és egészen 1956-ig nem adta fel a reményt, hogy egyszer hazatérhet és ismét hatással lehet a magyar politikai eseményekre.

A portugáliai Estroilban írta meg emlékiratait. 1952-ben készült el vele, és bár ezt követően számos nyelvre lefordították és sok országban ki is adták, Magyarországon csak 1990-ben jelent meg. Az emlékiratban leírtakat sokan csak önmentegetésnek, a II. világháborúban játszott szerepének szépítésének tartják, az vitathatatlan hogy a leírtaknak köszönhetően az emlékiratokig tartó időszakról bőven vannak információink. Ezzel szemben az 1952 és 1957 közti évekről, az emigrációban töltött napjairól igen hiányosak a beszámolók. Kevés emberrel érintkezett, így ismerősöktől sem maradt fent sok beszámoló. Azok közé, akikkel kapcsolatot tartott, tartozott Zsitvay Tibor (1884–1969). Zsitvay a két világháború közötti magyar uralkodó elit tagja, 1929–32-ben igazságügy-miniszter, a nemzetgyűlés elnöke, költő, 1944-ben Svájcba emigrál.

Az ő levelezésüknek egy darabja a Darabanth Aukciósház 324. online árverésén kerül kikiáltásra.

 

Nagyon ritkán kerül a nagyközönség elé olyan személyes hangú levél Horthytól, ami ennyi oldalát világítja meg személyiségének. A levélben Horthy megköszöni születésnapja alkalmából kapott jókívánságait, valamint az egy évvel korábban befejezett emlékiratainak fordítását.

Izgatottan érdeklődik: "Mikor kerülhet a könyv Magyarországra?! - Olyan mozgásba jött most a világpolitika, hogy kell valaminek történnie."

Horthy várakozásait az abban az évben megválasztott Eisenhower amerikai elnök által meghirdetett "rab nemzetek felszabadítása" doktrína váltotta ki. Saját emlékiratait Horthy -e változás eszközeként látta és ezért szerette volna, ha az minél előbb Magyarországra kerül.

 

1802626.jpg

 

 

Reményei azonban az 1956-os forradalom leverését követően szertefoszlottak, amibe az akkor már 88. évét taposó volt kormányzó bele is betegedett, majd nem sokkal később elhunyt.

 

Akárhogy is ítéljük meg személyiségét, tagadhatatlan, hogy a XX. század Magyarországának egyik legfontosabb politikus volt, aki még egy 2007-es felmérés szerint is a 7. legalkalmasabb vezetője volt az országnak, így egy saját kezű levelét birtokolni mindenképpen bizsergető érzés. Érdemes megnézni a dokumentumot és ha teheti, licitálni rá. Erre egészen június 21-én 19 óráig van lehetőség.

 

Szólj hozzá!