Hirdetés

Darabanth Aukciósház

Árveréseink anyaga folyamatosan frissül, mégis minden alkalommal találunk benne érdekes darabokat, melyek történetét, történelmi hátterét ebben a blogban tesszük közzé. Ez a blog ezeknek a különleges tételeknek a gyűjtőhelye, ahol ablakot nyitunk a múltra és elmeséljük, milyen értékek rejlenek egyes tárgyakban.

Tétel főkategóriáink

  • Filatélia
  • Képeslap
  • Numizmatika
  • Katalógusok és kellékek
  • Művészet, papírrégiségek, egyéb

Közösségi oldalaink

Elérhetőségek

Cím:

1061 Budapest, Andrássy út 16.

Levelezési cím:

1244, Budapest Pf. 979.

Telefon:

317-4757, 266-4154

Telefax:

318-4035

Nyitva tartás:

H-Sz: 10-17 / Cs: 10-19 / P: zárva / Hétvége: zárva

I. Lipót dukát

2016.02.16. 11:19 darabanth aukciósház

268numiposzt.jpg

A dukát ezüst vagy arany pénzérme volt, melyet a kereskedelemben használtak fizetőeszközként Európában a késő középkortól egészen a 20. századig. Az elnevezés a latin "ducatus" szóból ered, melynek jelentése "hercegség, vezérség". Az első dukátokat II. Roger szicíliai király verette 1140-­ben. Ezeket még ezüstből verték, ám a XIII. században megjelenő velencei dukátok már aranyból készültek, így az elnevezést már csak aranypénzekre használták.

A magyarországi aranypénzverésről már korábbi tételek során is írtunk, így csak a lényegesebb pontokat említenénk. A XV. század során már különbséget tettek a gulden és a dukát között, így csak a tiszta aranyból veretett pénzt hívták dukátnak. Ezt Magyarországon a Habsburg uralkodók vezették be, elsőként I. Ferdinánd.

268. Gyorsárverésünkön egy 1695-­ben vert I. Lipót dukátot kínálunk licitálásra. Az 1600­-as évek számítottak a dukát aranykorának, maga Lipót 180 félét veretett. Érdemes még megemlíteni, hogy a magyar dukátoknak jó híre volt egész Európában, és még a skót királyi udvarban is elismerően írtak róluk.

Szólj hozzá!

1919 július 14. Szeged, A francia hadsereg bevonulása

2016.02.16. 11:10 darabanth aukciósház

Az I. világháború során az antant-hatalmak folyamatosan törekedtek a földrajzi elhelyezkedésükből származó előnyük kihasználására, illetve fenntartására. Az összlétszámában kisebbségben lévő, de francia vezetésű balkáni hadsereg is ennek a törekvésnek köszönheti a létét.
Az Osztrák-Magyar Monarchia teljes katonai összeomlását követően az utódállamok a lehető legnagyobb területet igyekeztek ellenőrzésük alá vonni, hogy majd a háborút lezáró békekonferencián az erő pozíciójából tudjanak tárgyalni.
A belgrádi katonai egyezmény megkötésével Károlyi Mihály miniszterelnök arra törekedett, hogy az utódállamok helyett inkább az antant csapatai állomásozzanak az ország területén. Ezzel a szándékkal összhangban volt az a francia külpolitikai elgondolás amely az ország befolyását igyekezett növelni a Balkán-félszigeten. A megállapodás lényeges pontjai alapján a kulcspozíciókat kizárólag francia katonák szállják meg, valamint ezeknek kijelölését a magyar kormányra bízta. Azonban a stratégiai szempontból fontos területek közül csak három város megszállására (Szeged, Arad, Temesvár) került sor. Szeged fontosságát a stratégiai elhelyezkedésén kívül (dunai hajózás, vasúti csomópont) kulturális és népességi szempontok is – a második legnagyobb lakosságú magyar város volt – jól érzékeltetik.

1349549.jpg

1349553.jpg
A 268. gyorsárverésünkön szereplő tételek közül ezúttal egy fotólap sorozatot szeretnénk figyelmükbe ajánlani: 20697., 20698., 20699., 20700., 20701., 20702., 20703. A tételeken a francia csapatok mozgása látható július 14-i dátummal, tehát a parádé valószínűleg a Nagy francia forradalom 130. évfordulója előtt is tiszteleg. A tételeket ajánljuk minden had- és helytörténeti, vagy frankofón érdeklődésű gyűjtő figyelmébe!

Szólj hozzá!

Harangból ágyú

2016.01.27. 10:28 darabanth aukciósház

1343305.jpg
A hadseregek végtelen nyersanyagigényét első ízben az I. világháború során érezte meg Európa, korábban a
beszolgáltatás, fosztogatás csak a háború útvonalának közelében érőket sújtotta, azonban 1914-1918 között a
hadviselő felek kénytelenek voltak több ízben korlátozásokat bevezetni és a hadsereg működéséhez erőforrásokat
rekvirálni a saját hátországukból a civil lakosságtól. Ennek egy szomorú példája a fémek begyűjtése és hadiipari
alkalmazása, köszönhetően a tüzérség térnyerésének, amely fegyvernem alkalmazása végtelen mennyiségű fém
felhasználását követelte meg az azt alkalmazó hadviselő féltől.

Magyarországon a világháború második évében, 1916 tavaszán került sor első ízben a harangok begyűjtésére és
hadiipari felhasználására. A beszolgáltatás részleteit miniszteri rendeletben szabályozták, amelynek lényeges
pontjai:
- a beszolgáltatást a nagyobb városokban kell megkezdeni
- a leszerelés költségeit a hadsereg állja
- a beszolgáltatott harangokért kilogrammonként 4 korona térítési díj jár
- a leszerelés során keletkezett esetleges károkat a katonai parancsnokságnak kötelessége helyreállítani
- a vallási tevékenységhez nélkülözhetetlen, illetve műemléki értékkel bíró harangok a beszolgáltatás alól
mentességet élveznek

Azonban a háború elhúzódásával a következő évben a beszolgáltatást elkerülő harangok körét tovább szűkítették, így már csak a történelmi és műértéki beccsel bíró harangok élvezhettek mentességet, azonban a mentesítés indokairól részletes dokumentációt kellett benyújtani.
A harangok leszerelése ekkoriban vált országszerte keserédes ünnepsorozattá: a települések siratták az identitásuk feladott részét, de egyúttal büszkén járultak hozzá az ország háborús erőfeszítéseihez.

A 267. gyorsárverésünkön szereplő 20653. számú képeslap tételünkön Szeged Alsóváros harangjának búcsúünnepsége látható, baloldalt Zadravecz István ferences szerzetessel - későbbi tábori püspökkel – aki a háború alatt a szegedi menetszázadok és a kórház lelki gondozását is végezte. A képet jobban megnézve láthatjuk, hogy a résztvevők a felvétel készítőjének inkább komor ünnepiességet, mintsem végtelen boldogságot sugározva álltak össze a kép elkészítéséhez.

Ezúttal a hagyományoktól eltérően szeretnék egy további tételt is figyelmükbe ajánlani:
A 266. gyorsárverés maradékeladásában péntek reggel 9 óráig szereplő 20289. számú tételen Szlezák Rafael
harangöntő mester saját kézzel írott képeslapját, amelyen a Szabolcs 'Kékesp' plébánosával egyeztet a megrendelt harang munkálatairól. Az 1950-ben feladott képeslapon feltehetően (a II. világháborúban megismétlődik
harangbeszolgáltatás) az újjáépítés egy érdekes részletébe nyerhetünk bepillantást.

1330078.jpg
 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása