Az I. világháború során az antant-hatalmak folyamatosan törekedtek a földrajzi elhelyezkedésükből származó előnyük kihasználására, illetve fenntartására. Az összlétszámában kisebbségben lévő, de francia vezetésű balkáni hadsereg is ennek a törekvésnek köszönheti a létét.
Az Osztrák-Magyar Monarchia teljes katonai összeomlását követően az utódállamok a lehető legnagyobb területet igyekeztek ellenőrzésük alá vonni, hogy majd a háborút lezáró békekonferencián az erő pozíciójából tudjanak tárgyalni.
A belgrádi katonai egyezmény megkötésével Károlyi Mihály miniszterelnök arra törekedett, hogy az utódállamok helyett inkább az antant csapatai állomásozzanak az ország területén. Ezzel a szándékkal összhangban volt az a francia külpolitikai elgondolás amely az ország befolyását igyekezett növelni a Balkán-félszigeten. A megállapodás lényeges pontjai alapján a kulcspozíciókat kizárólag francia katonák szállják meg, valamint ezeknek kijelölését a magyar kormányra bízta. Azonban a stratégiai szempontból fontos területek közül csak három város megszállására (Szeged, Arad, Temesvár) került sor. Szeged fontosságát a stratégiai elhelyezkedésén kívül (dunai hajózás, vasúti csomópont) kulturális és népességi szempontok is – a második legnagyobb lakosságú magyar város volt – jól érzékeltetik.
A 268. gyorsárverésünkön szereplő tételek közül ezúttal egy fotólap sorozatot szeretnénk figyelmükbe ajánlani: 20697., 20698., 20699., 20700., 20701., 20702., 20703. A tételeken a francia csapatok mozgása látható július 14-i dátummal, tehát a parádé valószínűleg a Nagy francia forradalom 130. évfordulója előtt is tiszteleg. A tételeket ajánljuk minden had- és helytörténeti, vagy frankofón érdeklődésű gyűjtő figyelmébe!
