Darabanth Aukciósház

263. Gyorsárverésünk numizmatikai anyagából egy igazán különleges darabot kínálunk a késő antikvitás kori érmék kedvelői számára, a trónbitorló Phókasz császár arany solidusát.
A solidus (jelentése tömör, szilárd) Kr. u. 301-­ben került bevezetésre még Diocletianus császár uralkodása alatt, ám igazán I. Constantinus alatt terjedt el, felváltva ezzel az évszázadok óta használt aureus­t. Súlyát 1/72 római fontban (4,5g) állapították meg, és 275.000 elértéktelenedett dénárral volt egyenértékű.
Phókasz 602-­ben ragadta meg a hatalmat a lázongó hadsereg segítségével, elődjét, Maurikiosz császárt pedig fiaival együtt halálra ítéli. Phókasz Thrákiában született, uralkodás előtti életéről nagyon keveset tudunk. Uralkodása kezdetén még népszerű volt, ám egyre több ellenzéke akadt, miközben a birodalom határait is támadások érték. 608­-ban a Karthágói Exarchátus kormányzója, Hérakleiosz fellázadt Phókasz uralma ellen. Végül 610­-ben sikeresen megdöntötte Phókasz uralmát, és trónra lépésével a Bizánci Birodalom néhány évtizedes felvirágzása vette kezdetét.

Kisbéren, az elkobzott Batthyány-birtokon 1852-ben a császári hadsereg eredetileg a hadsereg lószükségletét ellátó ménest állított fel. Azonban szerepköre idővel változott és a katonaság igényeinek kielégítése mellett 'civil lovak' tenyésztésben is szerepet vállalt.
A kisbéri ménes jelentőségét jól mutatja, hogy már a kiegyezés előtt is Ferenc József császár kiemelt (anyagi-) támogatását élvezte. Az uralkodó pénzügyi alapot hozott létre a telivértenyésztésre, a ménes fénykorában ennek kamataiból vásárolt az úgynevezett 'Ötös tenyészbizottság' Európa több államából olyan telivéreket amelyek később több kiváló hazai telivér család ősapjaivá váltak. A tenyészbizottság elnöke és sarokköve báró Wenckheim Béla volt, akinek 1901-ben állították fel a báró bronzból készült lovasszobrát, Fadrusz János kitűnő alkotását. A szobor leleplezése alkalmából szervezett ünnepségen maga Wekerle Sándor miniszterelnök is tiszteletét tette Darányi Ignác földművelésügyi miniszter társaságában. A szobor érdekessége, hogy Fadrusz a ló alakját a ménes Gunnersbury telivéréről mintázta. Az alkotás jelentőségét emeli, hogy a műértők véleménye szerint a szobor a legtökéletesebb lóábrázolás.
A kisbéri ménes bár megszenvedte mindkét világháborút, veszteségei ellenére képes volt újra talpra állni. A véget végül nem a háborúk, hanem a lótenyésztés teljes hazai átszervezése miatt meghozott gazdaságpolitikai döntések hozták el a számtalan siker ellenére. A ménest végül 1961. december 31-ével hivatalosan is feloszlatták.

A 263. gyorsárverésünkön szereplő 20518-as tételünkön báró Wenckheim szobrának leleplezésére érkezett vendégek láthatóak. A politikai méltóságok és a hadsereg tagjai mellett az egyház képviselői is megjelentek az ünnepségen, mint ahogy azt lap jobb oldalán, a képből szinte kilépő, kalapját köszönésre emelő pap alakja is jól mutatja. A lapot bátran ajánljuk a lovassportok rajongóinak, hiszen Kisbér és báró Wenckheim munkássága nélkül kétséges, hogy megvalósulhatott volna Kincsem vagy Imperiál sikersorozata.

A fiatal Szerb Fejedelemség első hivatalos kitüntetése a Takovo érdemrend volt, amelyet Mihály fejedelem
alapított 1865 májusában, az oszmánok elleni második szerb felkelés 50. évfordulójára. 1883-­tól már szerb királyi
érdemrend (Szerbia 1882 óta királyság), mely öt osztállyal rendelkezett: nagykeresztesek, főtisztek,
parancsnokok, tisztek, lovagok. Az érdemrend jelvénye zöld babérkoszorú máltai kereszttel, rajta arany András-
kereszt, hátlapján pedig a szerb címer.
Alapítása évében minden még életben levő személy megkapta a kitüntetést, aki részt vett a felkelésben
(összesen 385-­en). Az érdemrendet 1903­-ig, az Obrenović­-ház bukásáig adományozták. Az új uralkodó, I. Péter
megszüntette a kitüntetést.

262. Gyorsárverésünkön a Takovo­-rend IV. osztályának adományozói okiratára licitálhatnak az érdeklődők,
melyet 1900-­ban adományoztak magyar személy számára.