A fotózás művészete érdekes tudomány, melynek egyik kiemelkedő személyisége Jung Zseni, a
kortárs portré és aktfényképezés jelentős alakja. Művészetével különleges helyet foglal el a mai
magyar fotóművészetben. Bár kortárs fotósról beszélünk, fotóiról mégis egy régi kor szellemiség
tükröződik vissza, ami még az első, önmagukat kimondottan művésznek valló fényképészeket
jellemezte. Műveiből – legyenek bár csendéletek, aktok, tájképek – lírai hangulat,
érzelemgazdaság sugárzik. Jung Zsenit ugyanis bevallottan hidegen hagyják a huszadik század
nagy művészeti áramlatai, a különböző divathullámok és a folyamatosan változó értékítéletek.
Képei éppen ezért a modern irányzatok követőinek szemével nézve ódivatúaknak tűnhetnek, mégis
visszahoznak valamit, amit napjainkban nagyon sokan hiányolnak a jelenkori művekből, az érzést,
a líraiságot, a szépséget. Munkái azonnal befogadhatók és érthetőek, ezért megnyugtató, szilárd
pontként hirdetik azt az esztétikai rendszert, melyet a múlt század nagy művészeti forradalmai
végleg ki szerettek volna söpörni a közgondolkodásból. Aktjai, csendéletei és épületfotói mesélnek
azokról az alkotói értékekről, melyekben a művésznő olyannyira hisz. Tévedés lenne azonban azt
hinni, hogy mai világunk érintetlenül hagyja a fotózás e fajta világát, hiszen akaratlanul is
beszivárog apró momentumokban a képekbe, így képezve teljes egységet régi és új között.
Mindazoknak, akik csodálják vagy még nem ismerik Jung Zseni művészetét, jó szívvel ajánljuk
254. gyorsárverésünk 11929-es tételét.
Korok találkozása – kortalan fotózás
2015.07.15. 13:02 darabanth aukciósház
Szólj hozzá!
Címkék: fotó aukció aukciósház 254 darabanth 254. árverés darabanth.com
Harcászati taktikák – Sortűz
2015.07.14. 11:28 darabanth aukciósház
A sortűz az a katonai taktika, amikor a vonalba felsorakoztatott katonák adott jelre egyszerre adnak
le lövést, hogy ezzel próbálják ellensúlyozni a fegyverek pontatlanságát, a lassú újratöltést és a
korlátozott lőtávolságot a maximális hatás elérése érdekében.
Ennek a taktikának az első alkalmazása bőven megelőzi a tűzfegyverek megjelenését, az ókortól
kezdve az íjászok is használták, de az egyik leginkább látványos példája a középkorhoz köthető,
mikor az Agincourt-i csata során az angol hosszú-íjászok valóságos mészárlást rendeztek a francia
lovagok között.
Európában a muskéták megjelenése után több helyen (Németalföld, Itália) is felbukkant ez a
taktikai megközelítés, de a 18. századra a brit csapatok fejlesztették művészi szintre. Ebben az
időszakban a katonák kiképzése során három elem vált lényegessé: 1. a természetes önvédelmi
reakciók kiiktatása (hogy a katona veszély esetén nehogy fedezéket keressen) 2. a közöny
megteremtése az emberi élet iránt (a katona figyelmét ne vonja el, hogy a tőle jobbra és balra a
bajtársai sebesülnek és halnak meg) 3. mechanikus mozdulatsorok sulykolása (menetelés, a puska
újratöltése és célzás helyett a fegyver megadott szintre emelése).
Az alapos kiképzés után a taktika gyakorlatban a következő módon festett: a három sorban felálló
gyalogság első sora leadta a lövést majd újratöltött, ezzel egy időben tüzelt a második, majd
harmadik sor is. Végül, ideális esetben mire a harmadik sor leadta a lövését, az első sor a töltést
befejezve újra tüzelhetett.
Az európai nagyhatalmak a britek sikereit látva próbálták hadseregeikben meghonosítani ezt az
alakzatot, ez azonban például a Habsburg Birodalom számára inkább katonai kudarcok sorozatát
eredményezte.
A 19. század második felére a fejlődő fegyvergyártás már-már feleslegessé tette a sortűz taktikáját,
azonban a Brit Birodalom gyarmati hadseregének hősies helytállása a sokszoros számbeli
fölényben lévő zulu harcosokkal szemben a Rorke's Drift-i csatában újra a figyelem középpontjába
helyzete ezt a katonai alakzatot.
Talán ennek köszönhető, hogy a 1920. század fordulóján a korábbi csalódások és a fegyverek
fejlődése miatt már-már elavultnak számító taktikát az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai a
gyakorlatok során újra a kiképzés részévé tették.
A 254. gyorsárverésünk 21499. számú tételén a Császári és Királyi (K.u.K.) csapatok láthatóak
Lajtabruck közelében, miközben a taktika egy négysoros változatát gyakorolják. A képeslapot
ajánljuk minden hadtörténeti beállítottságú gyűjtő számára, mivel hatására új gondolatok vagy
esetleg egész kutatási témák foganhatnak meg. A képeslapon szereplő katonák csak a felvétel
kedvéért álltak ebbe a látványos harcrendbe? Ha nem, vajon miért gyakorlatoztatták őket egy
elavultnak számító harcászati elképzelés alapján?
Szólj hozzá!
Címkék: árverés képeslap sortűz 254 darabanth gyorsárverés 254. árverés darabanth.com
A Kolosy téri piac
2015.07.01. 16:34 darabanth aukciósház
Széles körben nem feltétlenül ismert, hogy a II. és III. kerület határán álló egykori Lujza tér az 1848-as forradalom és szabadságharc egyik aktív résztvevőjéről, Kolosy György joghallgatóról kapta nevét. Kolosy az egyik vezetője volt annak a feldühödött tömegnek, amely a Budára érkező Lamberg Ferencet felkoncolta. A gyilkosságban játszott szerepe miatt a felelősségre vonás elől Erdélybe menekült és beállt Bem seregébe. A világosi fegyverletétel idején már honvéd százados. Ezt követően egy ideig bujdosott, majd feladta magát az osztrák hatóságoknak, akik a Lamberg-gyilkosság miatt kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet 1850. január 23-án hajtották végre.
A teret 1900-ban keresztelték át a szabadságharcos emlékére. A képen látható egyemeletes épület annak idején vendégfogadóként és istállóként működött, azonban ma, többszöri felújítás után termelői piacként funkciónál. Az 1993-as és 2012-es átépítések és az új szerepkör ellenére az épület méreteit és külsejét csak minimálisan érintette az elmúlt évszázad.
A 253. gyorsárverésben szereplő 20298. számú tételünkön a Kolosy téri piac és előtere látható. A képeslapot alaposan megvizsgálva a városfejlődés apró részleteire figyelhetünk fel: a tér méretei és az épületek változatlanok maradtak, azonban például a villamos közlekedés a Lajos utcából északabbra, a Bécsi útra került át.