Új dolgokat megismerni, világot látni, felfedezni titkos dolgokat, helyeket – ezek az érzések
minden emberben ott bujkálnak valahol, és vannak olyanok, akikben ez a felszínre tör, mert hajtja
őket egy titkos erő, mely nem más, mint a kíváncsiság kontinenseken, városokon át. Így válnak
az egyszerű emberek nagy felfedezőkké. Vegyük csak akár Kolombusz Kristófot, Amerigo
Vespuccit, vagy a magyarok közül Kőrösi Csoma Sándort és Stein Aurélt, aki a huszadik század
egyik kiemelkedő orientalista kutatójának számít világszerte.
Mint nagy utazót, az egzotikus Kelet vonzotta. Gyermekkorától érdeklődött a mesés Kelet iránt,
kedvenc olvasmánya Flavius Arrianus, a második századi görög történész Nagy Sándor
hadjáratairól szóló munkája volt. Ismereteit a távoli tájakról későbbi tanulmányai során tovább
bővítette, és doktori címet szerzett. Tudásának köszönhetően tárta fel az elfelejtett selyemút
városait és Belső-Ázsia régi kultúráját. 1886-ban utazott először Indiába, ahol a brit
adminisztrációban dolgozott, illetve később több indiai egyetemen tanított. 1900 és 1931 között
négy nagy jelentőségű expedíciót vezetett Belső-Ázsiába. Az általa gyűjtött kéziratok és régészeti
tárgyak jelentős része a British Museumba került. Expedíciói során feltárta a Takla-Makán sivatag
déli peremén elhelyezkedő romvárosokat, a Góbi sivatagot, a Takla-Makán északi térségét, ahol
rátalált a dunhuangi Ezer Buddha Barlangtemplomokban egy hatalmas kéziratgyűjteményre.
Sir Denison Ross (1871-1940) Stein Aurélt „két nemzet büszkeségének” nevezte, mivel 1887-től
Indiában élt, és szolgálatait fogadott hazájának Angliának ajánlotta, mivel ekkortájt a Brit
Birodalom nyújtott lehetőséget arra, hogy tehetségét kibontakoztassa, és olyan területeken
működhessen, ahol ismereteit a legjobban tudta kamatoztatni. A földrajzi távolság azonban nem
jelentette a szakítást szülőhazájával, ahol fiatalkorát töltötte, s ahol tudását megalapozta.
Rendszeresen hazalátogatott Magyarországra, és szoros kapcsolatban állt a magyar szellemi élet
legkiválóbb képviselőivel. Rövid budapesti tartózkodásai alatt többször tartott előadást a Magyar
Tudományos Akadémián, amelynek 1895-től volt tagja. Egész életében adományaival támogatta
az Akadémiát, végrendeletében nyomtatott könyveit, kéziratainak egy részét, valamint közel 7000
darabból álló fényképgyűjteményét az Akadémiára hagyta.
Mindazok, akik szeretnének utazás tenni a rejtélyes Kelet világába, jó szívvel ajánljuk 247. árverésünk keretén
belül Stein Aurél könyvét a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárának kiadásában.