Hirdetés

Darabanth Aukciósház

Árveréseink anyaga folyamatosan frissül, mégis minden alkalommal találunk benne érdekes darabokat, melyek történetét, történelmi hátterét ebben a blogban tesszük közzé. Ez a blog ezeknek a különleges tételeknek a gyűjtőhelye, ahol ablakot nyitunk a múltra és elmeséljük, milyen értékek rejlenek egyes tárgyakban.

Tétel főkategóriáink

  • Filatélia
  • Képeslap
  • Numizmatika
  • Katalógusok és kellékek
  • Művészet, papírrégiségek, egyéb

Közösségi oldalaink

Elérhetőségek

Cím:

1061 Budapest, Andrássy út 16.

Levelezési cím:

1244, Budapest Pf. 979.

Telefon:

317-4757, 266-4154

Telefax:

318-4035

Nyitva tartás:

H-Sz: 10-17 / Cs: 10-19 / P: zárva / Hétvége: zárva

A fekete leves

2015.03.17. 09:16 darabanth aukciósház

kave.jpg

A kávézás ma már a mindennapi rutinunk része. Az emberek nagy többsége kávéval indítja a napját, legtöbbször azért, hogy elűzzék vele a reggeli álmosságot.
De mikor is fedezték fel, hogy ezeknek az apró bogyóknak élénkítő hatása van?
A legelső legenda szerint Gábriel arkangyal közvetítésével Allah adott egy csésze gyógyító italt a
beteg Mohamednek, ami fekete volt. Miután a próféta megitta, negyven férfit legyőzött, és negyven nőt lefektetett.
Egy másik történet szerint egy Káldi nevű etióp pásztor Abesszínia Kaffa nevű tartományában észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Megfigyelését megosztotta a környékbeli szerzetesekkel, akik némi kísérletezés után rájöttek, hogy a kávészemek megfőzésével frissítő és élénkítő hatású főzetet tudnak készíteni.
Egyéb források szerint egy Rhazes nevű arab orvos a kávét, a "quawa" nevű élénkítő növény orvosságként használta, és ő említette Al­-Haiwi című munkájában, 1000 körül pedig Avicenna a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét.
Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 15. században még csak Jemen környékén voltak kávéültetvények, a 16. századra azonban már Perzsiában, Egyiptomban és Törökországban is elterjedt. Egyes vélemények szerint azért tudott ekkora és ilyen gyors karriert befutni a Közel-Keleten, mert a muszlimok a Korán által tiltott alkohol helyett itták. Isztambulban az első kávéházak az 1550­-es években nyíltak, és számuk gyorsan nőtt. Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624­-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven.
A magyar szájhagyományban a "fekete leves" kifejezés a 17. századból származik. Az 1680­-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly azonban elővigyázatos volt és gyanakodott, hogy készül valami ellene, így az ebéd után gyorsan távozni akart, mire az egyik janicsár aga a következő szavakkal tartotta vissza: "Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!" Miután a vendég kuruc fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe. Az úgynevezett "fekete leves", azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté Magyarországon.

A kávé szerelmeseinek figyelmébe ajánljuk 246. árverésünk egyik kiemelkedő darabját, ezt a klasszikus réz kávédarálót.

Szólj hozzá!

Forradalom, magyar papírpénz kibocsátás, kamatos utalvány

2015.03.14. 12:49 darabanth aukciósház

kamtos.jpg

Az 1848. március 15-­én kitört pesti forradalom követelései között a 9. pont egy önálló Nemzeti Bank megalapítását kívánta. Kossuth Lajos mint pénzügyminiszter rendkívül fontosnak tartotta az önálló magyar bankjegykibocsátást, mivel az államkassza üres volt, illetve a forgalomban levő osztrák bankjegyeket egyes vidékeken körülményes volt használni.
Az új bankjegyeknek először is megfelelő fedezetet kellett teremteni. Erre a célra részben kamatos kincstári utalványok kiadását tervezték 4­5 millió forint értékben, részben pedig a nemzeti adakozásra támaszkodtak. 1848 májusában a Pesti Hírlap oldalain Kossuth bejelentette, hogy 12,5 millió forint értékben 1 és 2 forintos bankjegyek kerülnek kiadásra.
Az említett kamatos kincstári utalványokat a Landerer és Heckenast nyomdában készítették, 50, 100 és 500 forintos címletekben.
246. árverésünk kínálatában szerepel 100 és 500 forintos névértékű kamatos utalvány is, Endrey Endre saját
kezű aláírásával.

Szólj hozzá!

Obolus

2015.03.04. 15:56 darabanth aukciósház

4553.jpg

Obolus (az ógörög obolosz szóból, melynek eredeti jelentése "fémpálca") érméket először az ókori Görögországban vertek. Ezek először valóban pálca alakú pénzek voltak, melyek a drachma értékének hatodát tették ki. Később a kicsi ezüstpénzt hívták obolosznak, mely fontos szerepet játszott a görög temetkezési szertartásokban. Az érmét az elhunyt szájába helyezték a nyelve alá (más forrásokban a szemére), hogy mikor a lelke megérkezik az alvilágba, fizetni tudjon Khárónnak a Sztüx-­folyón való átkelésért.
Az Árpád­-kori pénzverésben az obolus a dénár felét érte. Eleinte kevés obolust vertek, azonban a XVII. század végéig folyamatosan vert érme maradt. A három részre szakadt Magyarországon kettős pénzrendszer működött, továbbra is
verték a dénárt, garast és aranyforintot, azonban I. Ferdinánd a német birodalmi pénzrendszert kívánta bevezetni trónra kerülése után. 1553-­tól osztrák mintára vertek tallérokat, de a magyar rendek ellenállásának köszönhetően a kitermelt ezüstmennyiség feléből denárt és obolust bocsátottak ki, magyar ábrázolásokkal. Ezeken a magyar vereteken továbbra is megjelent a magyar címer, illetve a Patrona Hungariae képe.

245. árverésünkön egy ritka obolusra licitálhatnak az érdeklődők, melyet I. Ferdinánd uralkodásának elején
vertek, 1528­-ban, C­-Liliom verdejellel.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása