A kettő közül bármelyik lehetne a kép címe, ugyanis az 1954-es labdarúgó világbajnokság döntő mérkőzésén a németek győzelmükkel tulajdonképpen nemzeti büszkeségüket szerezték vissza, míg az Aranycsapat érthetetlen és máig vitatott vereségével akaratlanul is forradalmi állapotokat idézett elő Budapesten. Túlzás nélkül állítható, hogy akkoriban a magyar labdarúgó válogatott olyan páratlan népszerűségnek örvendett a pártállam és nép oldaláról egyaránt, mintha másra nem is lehetett volna büszke az ország a Rákosi-korszak legsötétebb éveiben. Így aztán az 1954-es vereségről (azaz a világbajnoki második helyezésünkről!) értesülve a legindulatosabb szurkolók három napon át randalíroztak a főváros utcáin: kirakatokat törtek be, lerohanták többek között a rádió épületét is és felelősöket követeltek. Nem meglepő, de annál humorosabb módon a pesti köznyelvben 'kis októberi focialista forradalom' névvel híresült el az eset (a sajtóban a kor szellemiségének megfelelően egyáltalán nem írtak a megmozdulásról).
Ezen a német kiadású képeslapon a vereséget méltósággal viselő Puskást és a német csapatkapitányt, Fritz Waltert láthatjuk - 245. képeslap árverésünk 23775. tételén.
Wunder von Bern? A nemzeti tragédia?
2015.03.03. 10:11 darabanth aukciósház
Szólj hozzá!
Címkék: árverés aranycsapat aukció képeslap Puskás Puskás Ferenc darabanth
Panorámakép a régmúlt idők Budapestjéről
2015.02.25. 13:17 darabanth aukciósház
Nem is gondolnánk, hogy a panorámaképek története, milyen régre nyúlik vissza. A panoráma
görög eredetű szó. A képtípust 1787-ben Robert Barker nevezett el így. Barker miniatűr- és
porcelánfestő volt, és 1787-ben szabadalmaztatta találmányát. Ez a fajta ábrázolás azonban sokkal
korábbra vezethető vissza. Zhang Zeduan kínai festő már a 12. században készített egy 25 cm
magas és 528 cm hosszú alkotást ilyen technikával.
A fotóművészetben a panorámafotók ideje a 19. században jött el, amikor kidolgozták azt a fotó
technikai eljárást, mellyel ezek a képek készültek. A képeket gyakorlatilag több darabból rakták
össze. A legkorábbi panoráma felvételt W.H. Fox Talbot 1845-ben készítette.
A panorámaképek készítésére alapvetően két lehetőség van. Az egyik esetben kifejezetten erre a
célra kifejlesztett panoráma fényképezőgéppel készítik a képet, a másik esetben pedig forgatható
fejű állványra szerelt normál géppel. Ebben az esetben nagyításkor vagy utána illesztik a képeket
egymás mellé.
Magyarországon korai pesti panorámafelvételeket készített Alkér Ede, Gévay Béla, Kozmata Ferenc, Klösz
Görgy, a millennium idején Weinwurm Antal, majd a 20. század húszas éveiben Balogh Rudolf és
Erdélyi Mór. Érdekesség, hogy a 1896-ban a millenniumi kiállításon sikert aratott egy miskolci
fényképésznő, Váncza Emma a diósgyőri és a hámori völgyről készült négy panorámaképével.
22. nemzetközi árverésünk keretében most egy Budapestről készült panorámafotó szerepel a 19.
századból, melynek alkotóját nem ismerjük, csak feltételezhetjük. Ez a kép a budai oldalról nézve
mutatja be a várost. A képet alaposan átvizsgálva sok érdekességre bukkanhatunk. A képen még
nem szerepel a Parlament, és a bazilika is épülőben van, illetve Lágymányos is egész másképp néz
ki, mint napjainkban. Várostörténeti szempontból tehát kétségkívül jelentős alkotásról
beszélhetünk.
Szólj hozzá!
Címkék: fotó fénykép panoráma panoráma fotó darabanth nemzetközi árverés nagyárverés
A Bernhard-hadművelet
2015.02.23. 15:45 darabanth aukciósház
A második világháború során a németek nem csupán fegyverekkel próbálták meg térdre kényszeríteni a Brit Birodalmat, hanem "gazdasági hadviseléssel" is. Az SS és a RSHA (Birodalmi Biztonsági Hivatal) közös
tervet eszelt ki a brit gazdaság aláaknázására: hamis angol bankjegyeket készítenek, amikkel elárasztják a nemzetközi piacot, s növelik az inflációt. A hadműveletet Bernhard Krüger SS tiszt irányította, illetve
nevét is róla kapta. Csapatát zsidó művészekből és nyomdászokból állította össze, akiket koncentrációs táborokból (Sachsenhausen, Auschwitz) válogattak össze.
Hamisításra a Bank of England 5, 10, 20 és 50 fontos bankjegyeit választották ki, és 1942-ben kezdték el a nyomozólemezek és egyéb eszközök gyártását. A hamisítványok rendkívül jól sikerültek, és a
háború végéig több mint 134 millió font értékű bankjegyet gyártottak.
Eredeti céljukat azonban nem érték el, állítólag amiatt, hogy a Luftwaffe nem rendelkezett már elég repülővel a bankjegyek célba juttatásához. Némi hasznot mégis húztak a tervből, a hamis pénz egy részét semleges országok bankjaiban (például Svájc) váltották be, amiből aztán egyéb akciókat támogattak. Mussolini kiszabadítását is ily módon sikerült finanszírozni.
22. Nemzetközi árverésünkön a Bernhard-hadművelet egyik 10 fontos bankjegyére licitálhatnak az érdeklődők.