Darabanth Aukciósház

Az első világháború után Budapest áramellátása romlott. Súlyos zavarok jelentkeztek a fővárosi hálózatban.
Ugyanakkor Bánhida épségben volt, ezért a kormány úgy határozott, hogy az első országos erőművet ott építi fel.
Több párt is ellenkezett, hiszen az áram legnagyobb fogyasztójának az államvasutakon kívül minden bizonnyal a
főváros ígérkezett. Azzal érveltek, hogy Budapest érdekeit mindenképpen szem előtt kell tartani. Herrmann Miksa
kereskedelmi miniszter azonban nem törődött a vétóval. A Centrálé, Talbot-­féle angol befektetői pénzből, 1930-ban fel is épült Bánhidán. Az építkezés 3 évig tartott, aminek egyik stádiumát mutatja be a 243. árverésünk 20288.
sorszámú képeslapja.

A Habsburg Birodalmon belül már 1848 előtt is vertek a Magyar Királyság számára eltérő motívummal rendelkező

érméket, de csak a forradalom évében jelentek meg az első magyar feliratú pénzek. Ilyen volt például az 1848-­as

Körmöcbányán vert 10 krajcáros, amelynek egy igen szép példánya szerepel a 242. árverésünkön.

Előlapján még V. Ferdinánd uralkodó arcképe látható, hátlapján Szűz Mária a kis Jézussal. Ebben az évben

magyar felirattal a 10 krajcáros mellett vertek még arany dukátot, ezüst 20 krajcárost és réz egykrajcárost. Az

érmék verését Kossuth Lajos rendelte el, s ezeket a nagybányai és körmöcbányai pénzverdékben készítették

(N.B. és K.B verdejegyekkel). Az 1849­-es évre már eltűnik az uralkodói arckép és csak ezüst hat­, illetve réz

három­ és egykrajcáros érméket vertek.

Talán keveseknek cseng ismerősen Izabella főhercegasszony neve, pedig a két világháború között

 a magyar társadalmi és jótékonysági események egyik kiemelkedő alakja volt. A Croy­-Dülmeni

hercegnő 1878-­ban ment feleségül a Habsburg–Lotaringiai­-ház tescheni ágából származó Frigyes

osztrák főherceghez. Férje 1895­-ben örökölte meg a tescheni hercegi címet, így a család hatalmas

vagyon birtokosa lett. A főhercegné elkísérte férjét a diplomáciai és udvari eseményekre, így

bővítette társadalmi kapcsolatait. Példás családanyaként irányította a főhercegi udvartartást,

segítette férjét a birtokok igazgatásában és nevelte gyermekeit. Társadalmi helyzetének

megfelelően kiemelt érdeklődést mutatott a közélet és a jótékonykodás iránt, fokozott szociális

érzékenységről téve tanúbizonyságot. Magyarországra az első világháborút követően költöztek,

ekkor vált Izabella a magyar társasági élet egyik meghatározó alakjává. Támogatta a

magyarországi színvonalas népi kézműipar, a hímzés és horgolás fejlesztését, oktatását. Az

asszonyok számára a magyarországi Habsburg-­uradalom területén majorsági iskolákat alapított.

Legfőbb támogatója volt a magyaróvári Hildegárd és a mosoni Erzsébet nőegyleteknek, amelyek a

kisgyermekek családi nevelését segítő intézmények voltak.

Szociális érzékenysége hobbijában is megmutatkozott. Szenvedélyes fotósnak bizonyult.

Tehetséges fotográfusként szívesen és sokat fényképezett, a korabeli társasági sajtó rendszeresen

közölte képeit. A fényképezési szenvedély és a közéleti elkötelezettség szerencsés kapcsolódásából

jelentős néprajzi vonatkozású felvételek, úgynevezett szociofotók készültek, és maradtak az

utókorra. A főhercegné művészfotóit 1904­-től fényképészeti szaklapok is közölték. 1905-­től

kezdve képei rendszeresen szerepeltek nemzetközi fényképkiállításokon is. Az első világháború

kitörésekor azonban abbahagyta szenvedélyének gyakorlását, életének a háború után

Magyaróváron töltött másfél évtizede alatt már nem készített saját kezű felvételeket.

242. árverésünk keretében most egy őt ábrázoló fotót ajánlunk minden érdeklődő figyelmébe.