Darabanth Aukciósház

Magyarország gazdag mesés, vadregényes kirándulóhelyekben, melyek elbűvölik az odalátogatót.

Ezek közé tartozik Lillafüred is. Ez az apró gyöngyszem Miskolchoz közel, a Garadna­-völgyben

két patak összefolyásánál kialakult tónál helyezkedik el. A természetes képződésű tavat 1813-­ban

felduzzasztották. Az 1890-­es években pedig gróf Bethlen András elhatározta, hogy a tó mellé

kormányüdülőt építtet. A település nevét az akkori borsodi főispán, Vay Elemér unokahúgáról,

Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt. Amikor 1920-­ban Horthy Miklós kormányzó

gróf Bethlen Istvánt kinevezte miniszterelnöknek, az új kormányfő a Népszövetség támogatásából

építtette fel a Palota­szállót Lux Károly tervei alapján neoreneszánsz stílusban. A Palotaszálló egy

meredek emelkedő tetején található. Ennek megerősítésére egy támfalakkal tagolt teraszos

sétányrendszert alakítottak ki körülötte. Szintén az építkezések során alakították ki a Szinva

patakból azt a vízesést, amely ma Magyarország legmagasabb vízesése. 1926–30 között Pávai-

Vajna Ferenc geológus kutatott itt meleg vizet, de fúrás 734,5 méter mélyen félbe maradt.

Lillafüred a mai napig kedvelt kirándulóhelye kicsiknek és nagyoknak egyaránt, nem csoda hát,

hogy számos fotó megörökítette, többek között az is, amelyet 241. árverésünk keretében ajánlunk

minden érdeklődő figyelmébe.

Dr. Sztankay Aba, elismert Hont vármegyei gyógyszerész valódi lokálpatrióta módjára /Honthin/nak nevezte el saját fejlesztésű bélfertőtlenítő és hasmenést enyhítő gyógykészítményét. Rendkívül sikeres báti gyógyszertárában egyébként a laboratóriumon kívül még egy meteorológiai állomást is létesített! Szívügyének tekintette Bát (szlovákul Bátovce) közügyeit is, így aztán meglehetősen rejtélyes, hogy 1913-ban miért költözött végül Debrecenbe. 241. képeslap árverésünk 20643. tétele azonban ritka bepillantást enged Dr. Sztankay debreceni gyógyszertárába.

 Hazánkban 1892-ben vezették be a koronát, ami már aranyalapú valuta

volt. Még néhány évig érvényben maradtak a forint értékű fémpénzek, a

koronában való kötelező számítás 1900. január 1-én lépett életbe. Az

első koronaértékű bankjegyek is ebben az évben jelentek meg.

Érdekesség, hogy a bankjegyek rajzait és kivitelezését a korabeli sajtóban sokat

kritizálták, miszerint semmi művészit nem találtak bennük.

Az első világháború alatt megakadt a gazdasági fejlődés, a háborús

kiadások felborították az államháztartás egyensúlyát. Váltópénz hiány

lépett fel, emiatt 1 és 2 koronás bankjegyeket adtak ki, de így is sok

városban került sor szükségpénzek kibocsájtására. A világháború lezárása

az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását hozta magával, az utódállamoknak

önállóan kellett megoldaniuk a pénzverést és bankjegynyomtatást.

1921-ben alakult meg a Magyar Királyi Állami Jegyintézet, melyet

megbíztak az új papírpénzek forgalomba hozatalával. A pénzügyi helyzet

stabilizálására azonban egészen 1924-ig kellett várni. Népszövetségi

kölcsön segítségével sikerült megszüntetni az inflációt. Budapesten

megalakult a Magyar Nemzeti Bank, mely 1925-ben megvásárolta a

Pénzjegynyomdát, majd megkezdték az új pénzverde kialakítását.

Megszületett a pengő valuta, mely 1927. január 1-től lépett a korona

helyébe. 241. árverésünk tételei között szerepel az egyik legelső

korona bankjegy, egy 20 koronás. Ez alapján bárki eldöntheti, hogy vajon

jogos kritikával illették-e a korona bankjegyek kivitelezését.