Darabanth Aukciósház

A napokban ünnepelte a Fővárosi Állat­ és Növénykert megnyitásának 148. évfordulóját.

Magyarország első állatkertje 1866. augusztus 9-­én nyithatta meg kapuit a déli harangszóra. Az

„alapító atyák" között volt Szabó József geológus, Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum

igazgatója, Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, és legfőképpen Xántus János, aki ekkorra

már elismert zoológus és etnográfus volt. Kezdetben az állatállomány a hazai fajokon kívül számos

ritka majom­ és makifajból, sokféle papagájból, tevékből, kengurukból és más különleges

állatokból állt. Az első zsiráf két évvel a nyitás után, 1868-­ban érkezett. Az állatot Ferenc József

ajándékozta az Állatkertnek, Erzsébet királyné közbenjárására. 1876-ra pedig már oroszlánnal és

tigrisekkel is büszkélkedhetett a komplexum. Az állatkert működtetését 1907-­től a főváros vette át.

Ekkor jelentős felújítások kezdődtek, melynek köszönhetően az 1912-­ben újranyitott állatkert

Európa egyik legszebb és legkorszerűbb intézményévé fejlődött. A folyamat a későbbiekben is

folytatódott. Nagy törést a második világháború okozott, a háborús károkat azonban az

elkövetkező években lépésről lépésre sikerült helyreállítani, sőt, az 1950-­es évek végén és a 60­-as

években már komolyabb korszerűsítésekre, fejlesztésekre is lehetőség nyílt.

Az állatokon kívül ma a létesítmény számos más értékes látnivalót is kínál az odalátogatók

számára, hisz számos műemléképülettel is büszkélkedhet. Ezek nagy része az 1909-­től 1912­-ig

tartó nagy átépítés idején épült. Közéjük tartozik a főkapu, az elefántház, madárház, majomház és

még több épület. Tervezőik között pedig olyan neves építészeket találhatunk, mint Kós Károly.

Az évforduló alkalmából ajánljuk minden érdeklődőnek 232. árverésünk 10026-­os tételét.

A nagyváradi „László király” szabadkőműves páholyt 1876-­ban dr. Berkovits Zsigmond orvos

alapította. A legrégebbi és legaktívabb vidéki páholyok közé tartozott és radikalizmusáról volt

híres. Küzdenek az ingyenes, állami oktatásért, az egyházak iskolai jelenlétének megszüntetéséért

és az általános választójogért. A páholyhoz még Ady Endre is csatlakozott. Az I. világháború alatt

éttermét kórházzá alakították, később pedig felfüggesztették a páholy működését. Az I.

világháború után még újraszerveződött, mivel Romániában nem volt betiltva a szabadkőművesség,

de a II. világháború után már nem működött tovább.

232. árverésünk keretében ajánljuk figyelmükbe ezt a képeslapot a Nagyváradi páholyról.

231. árverésünk falerisztika kategóriája bővelkedik olyan osztrák turista jelvényekben, amelyeket a 1970-es években, egy-egy nemzetközi gyalogos vagy kerékpáros túranap alkalmával kaphattak meg a résztvevők. A szín- és formavilágában igen gazdag, Ausztriára jellemző motívumokkal ellátott jelvények megszületését annak köszönhetjük, hogy Ausztria kiváló természeti adottságai révén kedvelt turistacélpont, amit a helyiek különböző programok szervezésével igyekeznek még népszerűbbé tenni. Ezek a kedves darabok igazi színfoltjai lehetnek a jelvénykedvelők gyűjteményeinek.