Darabanth Aukciósház

'Ewig unvergesslich' – ez olvasható ezen a díszes, Ludwig bajor királyt búcsúztató gyász képeslapon.

És valóban, közel 130 év után is csak kevés dolog tűnik biztosnak a tragikus (és személyiségével összhangban kellően talányos) sorsú királlyal kapcsolatban. A legbiztosabb mindenesetre az, hogy távolról sem volt átlagos figura... illetve az a tény, hogy közösen lelték halálukat Dr. Bernhard von Guddennel, azzal az elmegyógyásszal aki nem sokkal a végzetes nap előtt nyilvánította a királyt őrültnek a trónfosztás szempontjából kulcsfontosságú szakvéleményében.

 Anélkül, hogy részletekbe menően felsorolnánk Ludwig 'excentrikus' megnyilvánulásait, el kell ismernünk, hogy a legtöbben valószínűleg jogosan tartják Őrült Ludwig királyként számon. Azonban egy egészen friss kutatás érdekes eredményeket mutatott fel a király után fennmaradó államigazgatási dokumentumok alapján. Sokak számára meglepő módon a Wagner operák álomfelhőjében lubickoló, sokszor magában beszélő király uralkodása alatt mindvégig hiánytalanul el tudta látni adminisztratív feladatait, még azon idő alatt is, amikor már a nyilvánosságtól meglehetősen visszavonultan próbált élni.

Cselszövés áldozata lett vajon Ludwig, hogy (többek között) a megalomán építkezéseknek és a döbbenetes nagyságú adósságoknak véget vethessenek riválisai? Vajon az elmegyógyászati szakvélemény is ennek a politikai összeesküvésnek a része volt?

A képeslap 226. árverésünk 23625. tétele:

https://darabanth.hu/index.html?mid=3&pid=3&aid=226&at=g&t=23625&i=23625&tid=23625

Szakítva az eddigi hagyományokkal, nemzetközi árverésünk néhány fontosabb tételét idén először videón is bemutatjuk. Sorozatunk első darabja, a Kossuth-díjas Kovács Margit "Kenyérszelő" című munkája.

Kovács Margit (1902-1977) hazai és nemzetközi szinten is elismert kerámiaművész, aki a korszak legfoglalkoztatottabb keramikusaként szobrok, kisplasztikák és dísztárgyak mellett számos állami és magánépület díszítését készítette. 1948-ban az elsők között tüntették ki Kossuth-díjjal. Az 1950-es években érdeklődése a népi, paraszti világ felé fordult, ebből a korszakból származik a 20. nemzetközi árverésünkön szereplő "Kenyérszelő" című kisplasztikája is.

Sokan azt gondolják, a bélyeggyűjtés mára már elavult dolog, azonban ez nem igaz. Felmérések szerint a bélyeggyűjtés még ma is a világon az egyik legnépszerűbb és legismertebb hobbi. Becslések szerint ma a világon több mint százmillió ember gyűjt bélyeget. A bélyegek nem csupán gyönyörködtetnek, de sokszor igen jelentős értéket képviselnek. Sokan csak azért gyűjtik a bélyegeket, mert tetszik nekik az adott motívum, mások pedig azért, mert jó befektetést látnak benne.

Az első postai bélyegkiadás a Penny Black volt, melyet Angliában adtak ki 1840-ben. Az 1860-as 1870-es években kezdték el először gyűjteni a bélyeget, tehát körülbelül 150 éve tart ez a szenvedély.