Szent István király nevéhez fűződik az első magyar pénzérme verése. Ezüst dénárokat veretett, melyekkel hatalmát kívánta megszilárdítani (az őt szolgáló külhoni lovagokat jutalmazhatta ezzel). Ezek az első dénárok bajor mesterek segítségével, német mintára készültek, hiszen a pénzverésnek még nem voltak hagyományai a Magyar Királyságban. Az Istvánt követő királyok is megmaradtak a denárok verésénél, csak az ábrázolások váltakoztak. Salamon pénzein jelenik meg a teljes alakos királyábrázolás, valamint a "PANNONIA" feliratnál a vízszintes írásvezetés. Érméin megfigyelhető a magyar pénzérmék egy sajátossága: a hátlapi bélyeg kisebb az előlapnál.
A 236. árverésünkön szereplő Salamon dénár egy kiváló példája a korai Árpádkor pénzverésének. Előlapján a
király teljes alakos ábrázolása látható, míg hátlapján "PANNOENIA" körirat szerepel, a szokásos "PANNONENIA"
helyett.
