Az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-es létrejöttétől kezdve jelentős hatást gyakorolt a Kárpát-medence történelmére. Bár az államalakulatot, és az egészet jóformán egy személyben összefogó Ferenc József megítélése a legjobb esetben is ellentmondásos lehet sokak számára, tagadhatatlan, hogy rendkívül mély nyomot hagyott a létrejövő tárgyi kultúrában. Ennek a korban jelentős szerepe lehetett, az uralkodó személyének elfogadtatása szempontjából. A magyarság szempontjából kezdetben a Szabadságharc leverése miatt, Ferenc József személye a legjobb esetben is talán „megtűrtként” jellemezhető. Azonban az 1850-es évektől kezdve az érméken, bélyegeken és képeslapokon megjelenő portrék, adott esetben életképek, közelebb már-már ismerősi viszonyt teremtettek a királlyal.
Engedjék meg, hogy bemutassunk erre néhány példát a 28. Nagyárverés anyagából, amelyben minden gyűjtési terület szerelmesei találhatnak értékes darabokat!
Mint uralkodó, az évszázados hagyományoknak megfelelően az ország nagyobb címletű érméit saját arcképével díszítve bocsátották ki. Kezdve a 20 krajcáros névértékű ezüstpénzektől, folytatva az 1 forinton át akár 100 koronás aranyérmékig bezárólag. Bár a lakosság nagyja aranypénzen ritkán láthatta viszont királyát, az krajcár-forint (később korona) érméken nap nap után láthatták profilját, ezzel is közelebb hozva uralkodót és alattvalót.
A Ferenc József képmások megjelenése azonban nem csak a numizmatikára jellemzőek! A bélyeggyűjtés (filatélia) esetében több postatörténeti ritkaság is köszönhető a Monarchia postaszolgálatának. 1858-tól kezdve szerepel az uralkodó portréja az egyes, Magyarországon is használt bélyegeken. Ezt követően a kiegyezés évétől (1867) jelennek meg először a kő- majd réznyomatos bélyegek, melyek a klasszikus gyűjtemények sarokkövét képezik. Ezek közül mindenképp említést érdemel az 1871-es első nyomású 2 krajcár névértékű kőnyomatos bélyeg, ami annak köszönheti rendkívüli ritkaságát, hogy az elkészült darabokat minőségi kifogások (Ferenc József arcképén oda nem illő foltok láthatóak) miatt szinte teljesen megsemmisítették, azonban 1873-ban Pesten néhány darab felhasználásra került! Ugyanebből a korszakból muszáj megemlítenünk egy rendkívül szép állapotban fennmaradt, eltérő technikával – réznyomat - készített 15 krajcáros bélyeget is.
A 19. század végére kialakuló új postai üzenetküldési forma, a képeslap, is tartogat érdekes darabokat. Ezek között találunk, szánt szándékkal propaganda céllal készült darabokat, mint amin az uralkodói portré képét a Szózat mellett, egy a Nemzeti Zászló színeit viselő képeslapon helyezik el. A történész beállítottságúak számára azonban ennél lényegesen izgalmasabbak lehetnek az úgynevezett fotó-képeslapok, amelyek eredetileg fényképként kerültek előhívásra, de méretüknél fogva a Postán képeslapként feladhatóak voltak, amennyiben hátoldaluk a megfelelő módon (általában kézi bélyegző segítségével) vonalazásra került. Ezeknek a daraboknak az értékét a korlátozott példányszámon túl az adja, hogy egyfajta félhivatalos életképek Ferenc József nyilvános szerepléseiről.
Hogy tévedés ne essék, az uralkodó nem csupán a használati tárgyak számára nyújtott ihletet, hanem a képzőművészet egyéb ágai számára is. Ezek közül elsősorban Klinkosch bécsi ezüstműhelyének alkotását érdemes kiemelni. A részletgazdag kisplasztikán Ferenc József lovagló egyenruhás, kitüntetésekkel ékített mása látható.
Továbbá a szárnyait ekkor bontogató fényképművészet több darabjára hívnánk még fel a figyelmet, ezek között található műtermi felvétel és kevésbé beállított darab is, melyen a Habsburg-ház feje munka közben látható.
