Darabanth Aukciósház

Egy korábbi árverésünk alkalmával már beszéltünk röviden a solidusról, a Bizánci Birodalom által több mint hét
évszázadon át használt aranypénzről. Aranytartalma a XI. század hanyatló időszakáig nagyjából változatlan maradt. A vesztes háborúk és polgárháborúk eredményeként aztán egyre csökkent a solidusban található arany, míg végül teljesen elértéktelenedett.
A bizánci pénzrendszer reformja I. Alexiosz Komnénosz (1081­-1118 ) császár nevéhez köthető, aki 1092-­ben bevezeti a hyperpyront a solidus helyett. A hyperpyron súlyra (4,45g) nagyjából megegyező volt a solidussal, aranytartalma azonban valamivel kevesebb volt (24 karát helyett 20,5). A reform egy időre ismét stabilizálta a birodalom gazdaságát, ám a XIII. században ez is hanyatlásnak indult, csakúgy mint a hyperpyronok aranytartalma (egészen 12 karátig). Az utolsó bizánci aranyakat VI. Ióannész (1347­-1354) császár uralkodása alatt verték, majd megszűnt létezni, ahogy röpke száz év múlva a birodalom maradéka is.

266. Gyorsárverésünk aranypénzei között egy hyperpyronra licitálhatnak az érdeklődők, melyet II. Andronikosz és IX.Mikhaél uralkodása idején (1282­-1328 ) vertek.

Az emberiséget már korszakok óta foglalkoztatja a gondolat, hogy elszakadjon a földhöz kötött helyzetéből. Ennek a gondolatnak vált napjainkra egy különös zsákutcájává a merev vázas léghajó, ismertebb nevén a 'Zeppelin'. Elnevezését tervezője és építője - Gróf Ferdinand von Zeppelin – ihlette és a világ számos nyelvébe az irányítható léghajó szinonimájaként került be.

Az első repülésekre a 20. század fordulóján került sor, majd elfoglalta a helyét mint a polgári közlekedés – egy igen kényelmes és egyedi – módja. A világháborúban katonai célokra alkalmazták őket ellentmondásos hatékonysággal. Ezt követően a háborút lezáró békeszerződés rendelkezései miatt a polgári célú légi közlekedés átmenetileg szünetelt, újraindítására dr. Hugo Eckner színre lépéséig és az 1924-es évig várni kellett.

A Graf Zeppelin (LZ-127) a következő évtől kezdve az európai országokban tett körutat és 1931. március 29-én Magyarországra érkezett. A leszállás helyének a csepeli repülőteret (a Weiss Manfréd Művek saját repülőtere) választották.


A Zeppelin megérkezése után egynapos magyarországi körútra indult, fedélzetén újságírók hadával és az akkor (még) honvédelmi miniszter Gömbös Gyulával.

A 266. gyorsárverésünk 20296. számú tételén, egy fotóképeslapon, a léghajó valószínűleg a leszállás kényes manőverét hajtja végre éppen, amit az aznapi havas záporok és szélvihar tovább nehezített. A várakozók tömegében személyesen jelen volt Horthy Miklós kormányzó is, aki fia István érkezését várta.

1935 júniusában megalapították a Birodalmi Munkaszolgálatot (RAD), melynek keretén belül a 18 és 25 év közötti

férfiak 6 hónapot szolgáltak behívás előtt. Később nők számára is kötelezővé vált a szolgálat.

A Birodalmi Munkaszolgálatot két fő részre osztották, az első a Reichsarbeitsdienst Männer (RAD/M) férfiaknak,

a másik a Reichsarbeitsdienst der weiblichen Jugend (RAD/wJ) nőknek. A szolgálatra behívottaknak barakkokba

kellett vonulni, ahol egyenruhát és felszerelést (például ásót és biciklit) kaptak. A háború kitörése előtt utakat

építettek, mocsarakat csapoltak le, erdőt írtottak, majd a háborús években védelmi rendszereket építettek, harcoló

alakulatok ellátását segítették és számos egyéb feladatot is elláttak. A munkások átlagosan hetente 76 órát

dolgoztak (nők és férfiak egyaránt), valamint egyes egységeket alkalmaztak a légvédelemben és tényleges

harcokban is.

265. Gyorsárverésünkön a Birodalmi Munkaszolgálat női szekciójának egy jelvényét ajánljuk a téma iránt

érdeklődők figyelmébe.