Hirdetés

Darabanth Aukciósház

Árveréseink anyaga folyamatosan frissül, mégis minden alkalommal találunk benne érdekes darabokat, melyek történetét, történelmi hátterét ebben a blogban tesszük közzé. Ez a blog ezeknek a különleges tételeknek a gyűjtőhelye, ahol ablakot nyitunk a múltra és elmeséljük, milyen értékek rejlenek egyes tárgyakban.

Tétel főkategóriáink

  • Filatélia
  • Képeslap
  • Numizmatika
  • Katalógusok és kellékek
  • Művészet, papírrégiségek, egyéb

Közösségi oldalaink

Elérhetőségek

Cím:

1061 Budapest, Andrássy út 16.

Levelezési cím:

1244, Budapest Pf. 979.

Telefon:

317-4757, 266-4154

Telefax:

318-4035

Nyitva tartás:

H-Sz: 10-17 / Cs: 10-19 / P: zárva / Hétvége: zárva

Karl Goetz

2015.06.30. 17:16 darabanth aukciósház

numi253.jpg

Karl Goetz német éremtervező 1875. június 28-­án született Augsburg városában, s

művészi tanulmányait is ott kezdte. Augsburg után Drezda, Lipcse, Berlin és Düsseldorf

városok következtek, majd Utrecht, Párizs és végül München. Utóbbi várost annyira

megszerette, hogy ott telepedett le, s egészen haláláig ott maradt. Itt tagja lett a helyi

művészegyesületnek és a numizmatikai társaságnak is. 40 éves munkássága alatt

összesen 633 medált készített. Legismertebb érméje az úgynevezett Lusitania­-érem volt.

Sokan talán szatirikus plakettjei kapcsán ismerik Goetz nevét, melyeket politikai nézetei

kifejezéseként használt. Ezek azonban életének csupán egy részét képezik.

Munkásságára hatott egyaránt az Art Nouveau, az expresszionizmus, és voltak

propaganda munkái is. 1932­-ben őt kérték fel, hogy tervezzen meg egy Hindenburg

bélyegsorozatot. Szatirikus korszaka körülbelül 1913­-tól 1923-­ig tartott.

numi2532.jpg

253. gyorsárverésünk egyik emlékérme ezen időszak alatt készült, 1919-­ben. A háború már

véget ért, de Németország még mindig ingatag lábakon állt. Kritikájának fő célpontja II.

Vilmos császár s azon ígérete, hogy egy jobb korba vezeti népét. Az emlékérem

hátoldalán azonban láthatjuk az ígéretek eredményét: hadirokkant, kolduló katona és

családja. Ez a kép jól szimbolizálja az ország akkori helyzetét.

Szólj hozzá!

A költő unokaöccse

2015.06.11. 14:25 darabanth aukciósház

A Vörösmarty család az 1638-ban, Vörösmarty János révén szerezte meg nemesi címét. A család
János öt fia révén ezt követően több ágra szakadt (Zalai­, Veszprémi­, Székesfehérvári­, Tolna-
Fejér megyei és Pátkai ágak). A székesfehérvári ághoz tartozott Mihály, a költő, valamint
unokaöccse Elek. A Vörösmarty férfiak, Elek szépapjával a nemesi cím megszerzését és
Székesfehérvár visszafoglalását követően generációkon keresztül közhivatalokat vállaltak a
városban. Azonban Mihály öccse Vörösmarty Pál, viszonylag messzire szakadva a Nyitra megyei
Tótmegyeren lett gazdatiszt, második fia Elek (1852­-1935) pedig követte példáját.

kepeslap_poszt.jpg
1906 októbere során Tótmegyeren készült fotón Vörösmarty, második felesége Sigray Erzsébet,
három lánya (Ilona, Erzsébet és Mária), sógora Sigray Pál, néhány gazdatiszt, valamint vendégeik
Antolik és Ilonka látható. A képeslap feladói, Antolik és Ilonka, a lapon szereplőket egyesével
megnevezni és az egyértelműség kedvéért meg is jelöli. A felsoroláshoz néhány esetben
megjegyzést is fűztek, így az is egyértelművé válik az utókor számára, hogy a gazdasszony bizony
jól főzött.
A Vörösmarty család ezen része Tótmegyeren 1920­-ig élt és dolgozott. Miután a Trianoni döntés
értelmében a település, valamint ezzel együtt Nyitra vármegye egésze az újonnan létrejövő
csehszlovák államhoz került, Elek a családjával együtt Székesfehérvárra költözött. Életének
Fehérváron töltött időszakában lányával együtt családtörténeti adatokat szolgáltatva segítséget
nyújtott Dormuth Árpád számára, hogy a Székesfehérvári Szemlében megjelenő tanulmányában
részletesen bemutathassa Vörösmarty Mihály és a család ezen ágának múltját.

A 252. gyorsárverésünkben a 21470. sorszámmal szereplő fotóképeslapon családjával és
munkatársaival együtt látható. Egyaránt és bátran ajánljuk minden érdeklődő vagy történész
figyelmébe a visszatekintésnek ez azt egyedülálló eszközét.

Szólj hozzá!

A szegedi Árpád páholy

2015.06.11. 14:15 darabanth aukciósház

numinagy2.jpg

Hazánkban az első szabadkőműves páholy 1749­-ben Brassóban alakult meg. Ezt több páholy alakulása követte,
melyek főleg német és latin nyelven működtek. II. József már rendeletekkel szabályozta a páholyok működését, hogy azok az uralkodó szolgálatában álljanak. Mindezt megváltoztatta a Martinovics­féle összeesküvés, mivel több résztvevő is szabadkőműves volt, I. Ferenc 1795-­ben betiltotta a szabadkőművességet Magyarországon.

A páholyok újjáélesztésére kísérletet tettek az 1848­-as forradalom során, de törvényes újjászerveződésre csak a
kiegyezés után nyílt lehetőség.
Szegeden 1870. május 29­-én alakult meg az Árpád páholy. Tagjai gyárigazgatók, orvosok, ügyvédek és tanárok voltak a polgári értelmiség köreiből. Nevükhöz több jótékony célú intézmény alapítása és támogatása fűződik, például a Szegedi lelencházé, Szünidei gyermektelepé vagy az Árpád otthoné. Az első világháború alatt hadikórházat rendeztek be a páholyházban. A páholyt végül 1920­-ban szüntették meg belügyminiszteri rendelettel.

23. Nagyaukciónk kínálatában az érdeklődők licitálhatnak az Árpád páholy emlékérmére. A következő felirat olvasható rajta: "ÁRPÁD ­ A TESTVÉRISÉGHEZ ­ SZABAD KŐMŰVESI ­ SZENT JÁNOS ­ PÁHOLY ­ SZEGED – KELETÉN".

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása