Darabanth Aukciósház

A Vörösmarty család az 1638-ban, Vörösmarty János révén szerezte meg nemesi címét. A család
János öt fia révén ezt követően több ágra szakadt (Zalai­, Veszprémi­, Székesfehérvári­, Tolna-
Fejér megyei és Pátkai ágak). A székesfehérvári ághoz tartozott Mihály, a költő, valamint
unokaöccse Elek. A Vörösmarty férfiak, Elek szépapjával a nemesi cím megszerzését és
Székesfehérvár visszafoglalását követően generációkon keresztül közhivatalokat vállaltak a
városban. Azonban Mihály öccse Vörösmarty Pál, viszonylag messzire szakadva a Nyitra megyei
Tótmegyeren lett gazdatiszt, második fia Elek (1852­-1935) pedig követte példáját.


1906 októbere során Tótmegyeren készült fotón Vörösmarty, második felesége Sigray Erzsébet,
három lánya (Ilona, Erzsébet és Mária), sógora Sigray Pál, néhány gazdatiszt, valamint vendégeik
Antolik és Ilonka látható. A képeslap feladói, Antolik és Ilonka, a lapon szereplőket egyesével
megnevezni és az egyértelműség kedvéért meg is jelöli. A felsoroláshoz néhány esetben
megjegyzést is fűztek, így az is egyértelművé válik az utókor számára, hogy a gazdasszony bizony
jól főzött.
A Vörösmarty család ezen része Tótmegyeren 1920­-ig élt és dolgozott. Miután a Trianoni döntés
értelmében a település, valamint ezzel együtt Nyitra vármegye egésze az újonnan létrejövő
csehszlovák államhoz került, Elek a családjával együtt Székesfehérvárra költözött. Életének
Fehérváron töltött időszakában lányával együtt családtörténeti adatokat szolgáltatva segítséget
nyújtott Dormuth Árpád számára, hogy a Székesfehérvári Szemlében megjelenő tanulmányában
részletesen bemutathassa Vörösmarty Mihály és a család ezen ágának múltját.

A 252. gyorsárverésünkben a 21470. sorszámmal szereplő fotóképeslapon családjával és
munkatársaival együtt látható. Egyaránt és bátran ajánljuk minden érdeklődő vagy történész
figyelmébe a visszatekintésnek ez azt egyedülálló eszközét.