Hazánkban az első szabadkőműves páholy 1749-ben Brassóban alakult meg. Ezt több páholy alakulása követte,
melyek főleg német és latin nyelven működtek. II. József már rendeletekkel szabályozta a páholyok működését, hogy azok az uralkodó szolgálatában álljanak. Mindezt megváltoztatta a Martinovicsféle összeesküvés, mivel több résztvevő is szabadkőműves volt, I. Ferenc 1795-ben betiltotta a szabadkőművességet Magyarországon.
A páholyok újjáélesztésére kísérletet tettek az 1848-as forradalom során, de törvényes újjászerveződésre csak a
kiegyezés után nyílt lehetőség.
Szegeden 1870. május 29-én alakult meg az Árpád páholy. Tagjai gyárigazgatók, orvosok, ügyvédek és tanárok voltak a polgári értelmiség köreiből. Nevükhöz több jótékony célú intézmény alapítása és támogatása fűződik, például a Szegedi lelencházé, Szünidei gyermektelepé vagy az Árpád otthoné. Az első világháború alatt hadikórházat rendeztek be a páholyházban. A páholyt végül 1920-ban szüntették meg belügyminiszteri rendelettel.
23. Nagyaukciónk kínálatában az érdeklődők licitálhatnak az Árpád páholy emlékérmére. A következő felirat olvasható rajta: "ÁRPÁD A TESTVÉRISÉGHEZ SZABAD KŐMŰVESI SZENT JÁNOS PÁHOLY SZEGED – KELETÉN".
A szegedi Árpád páholy
2015.06.11. 14:15 darabanth aukciósház
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://darabanth.blog.hu/api/trackback/id/tr307534232
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.