Darabanth Aukciósház

A lacikonyha olcsó piaci konyha, sátorban általában a vásárok szélén felállítva. Neve valószínűleg onnan ered, hogy régen a vidéki háztartásokban László­naptól (jún. 27.) kihelyezték a konyhát a szabadba. A lacipecsenye volt legfőbb névadó étele, röviden laci: gyors tűzön, frissen, hagymás, paprikás zsírban sült sertéshús. A tudósítások szerint a magyarok sült húst, a szlovákok kását, krumplilevest, a németek tésztát, a cigányok pedig pacalt fogyasztottak leginkább. A lacikonyhák körül ólálkodtak a lacibetyárok; pénztelen, szegény, elzüllött alakok, akiket jómódú ismerőseik megvendégeltek.

Tekintse meg 238. árverésünk Debreceni Lacikonyhát ábrázoló 20290. sorszámú képeslapját és más érdekességeket.

Ha az Osztrák­Magyar Monarchia tüzérségére gondolunk, valószínűleg sokunknak a 30,5 cm­-es Skoda Mörser
mozsár jut eszébe. A Skoda Művek 1906-­ban kezdte meg a mozsár fejlesztését az osztrák-­magyar hadvezetés
megrendelésére. A cél egy olyan ágyú létrehozása volt, amely képes leküzdeni a belga és olasz betonerődöket. A
prototípus tesztelésére titokban, Magyarországon került sor 1910­-ben. A fegyver páncéltörő lövedéke (384kg) 2
méter vastagságú megerősített beton átütésére volt képes. A mozsár három típusából összesen 79 darab készült,
melyek nagy része a második világháborúban is bevetésre került.
Az Osztrák­-Magyar Monarchia e jelképes tüzérségi fegyverét ábrázolja 238. árverésünk egyik érdekes
emlékérme. Az érem ezüstből készült, előlapján a Skoda mozsár szerepel a "Világháború 1914­-1915" felirattal,
míg hátoldalán "Osztrák­-magyar-német­-török szövetség" olvasható. Mivel Bulgária nem szerepel rajta, ezért
valószínűsíthető, hogy az emlékérem még 1915 szeptembere előtt készült, mielőtt a bolgárok beléptek volna a
háborúba.

Ki gondolná, hogy a Miss Európa versenyek majd egy évszázados múltra tekintenek vissza? De

semmi kétség, az első versenyt 1928­-ban rendezték. Alig indult útjára a nemzetközi rendezvény,

máris a második évben egy magyar lány, Simon Böske győzedelmeskedett. De hát úgy tartja a

mondás, a magyar lányok a legszebbek.

A fiatal keszthelyi lány a verseny előtt így nyilatkozott: „Hogy tettem-­e előkészületeket a

versenyre? Hát persze! Egy barátnőm útmutatása alapján az otthoni tükörben életemben először

kifestettem a számat. Sokat kellett lemosni, mert a nevetéssel mindig lecsúsztam a vonalról.”

A verseny után nem sokkal futótűzként terjedt a hír az országban: „Európa legszebb lányát mi

küldtük Párizsba! Simon Böskét Miss Európává választották!”

Még ugyanebben az évben Miss Európa és Miss Amerika között rendeztek versenyt, mely

döntetlenül végződött, a nyereményt megosztották a két hölgy között.

A magyar lány élete mesebeli fordulatot vehetett volna, ő azonban nem élt a felkínált filmes és

egyéb lehetőségekkel, és hamarosan férjhez ment Brammer Pál budapesti textil­ nagykereskedő és

posztógyároshoz. A házasság nem volt tartós, és a válást követően Jób Dánielhez, a Vígszínház

művészeti igazgatójához ment feleségül.