A lacikonyha olcsó piaci konyha, sátorban általában a vásárok szélén felállítva. Neve valószínűleg onnan ered, hogy régen a vidéki háztartásokban Lászlónaptól (jún. 27.) kihelyezték a konyhát a szabadba. A lacipecsenye volt legfőbb névadó étele, röviden laci: gyors tűzön, frissen, hagymás, paprikás zsírban sült sertéshús. A tudósítások szerint a magyarok sült húst, a szlovákok kását, krumplilevest, a németek tésztát, a cigányok pedig pacalt fogyasztottak leginkább. A lacikonyhák körül ólálkodtak a lacibetyárok; pénztelen, szegény, elzüllött alakok, akiket jómódú ismerőseik megvendégeltek.
Tekintse meg 238. árverésünk Debreceni Lacikonyhát ábrázoló 20290. sorszámú képeslapját és más érdekességeket.
