Hirdetés

Darabanth Aukciósház

Árveréseink anyaga folyamatosan frissül, mégis minden alkalommal találunk benne érdekes darabokat, melyek történetét, történelmi hátterét ebben a blogban tesszük közzé. Ez a blog ezeknek a különleges tételeknek a gyűjtőhelye, ahol ablakot nyitunk a múltra és elmeséljük, milyen értékek rejlenek egyes tárgyakban.

Tétel főkategóriáink

  • Filatélia
  • Képeslap
  • Numizmatika
  • Katalógusok és kellékek
  • Művészet, papírrégiségek, egyéb

Közösségi oldalaink

Elérhetőségek

Cím:

1061 Budapest, Andrássy út 16.

Levelezési cím:

1244, Budapest Pf. 979.

Telefon:

317-4757, 266-4154

Telefax:

318-4035

Nyitva tartás:

H-Sz: 10-17 / Cs: 10-19 / P: zárva / Hétvége: zárva

Selmecbánya bányái 1726-ból

2019.08.13. 20:57 darabanth aukciósház

2005173.jpg

Selmecbánya a Magyar Királyság egykoron legjelentősebb bányavárosa volt, ma Szlovákia területén található. Már 1238-ban városi rangot kapott, és évszázadokon át innen származott az ország legnagyobb ezüst- és arany nyersanyaga. 

Luigi Ferdinando (1658-1730) olasz földrajztudós a török háborúk idején került Magyarországra. A felszabadító harcok idején hadmérnökként szolgált a császári seregben, 1691-ben az angol Royal Society tagjává választották, és Magyarország földrajzának tanulmányozására, adatgyűjtésre kérték fel. Hazánk térképeinek pontosítását segédjével, Johann Christoph Müllerrel közösen végezte el.

Ez a selmecbányai térkép Ferdinando egyik utolsó, a Danubius Pannonico-mysicus című művében található, a hat kötetből álló sorozatnak ez a III. része. Még a reneszánsz korban vált szokássá, hogy a természeti kincseket egyaránt ábrázolták a térképeken, ezzel teljes körű képet adva a területről - a fák Ferdinando művén is visszaköszönnek, kiegészülve az épületekkel és a bányászokkal.

Ez a metszet a jelenleg futó, 352. Gyorsáverésen található, kikiáltási ára 40.000 forint, ami cseppet sem tükrözi ritkaságát. 

2005173a.jpg

2005173b.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: térkép

A győri Elite mozi sikertörténete és bukása

2019.08.10. 19:55 darabanth aukciósház

Igazi különlegesség lehet a gyűjtők számára ez a képeslap, ami Győr egyik első moziját, az Elite filmszínházat ábrázolja. Hivatalosan a város második mozijaként, 1922-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt és több mint 400 néző befogadására volt alkalmas.

 

2007675.jpg

 

A film feltalálását 1895-höz kötjük, amikor is a Lumière fivérek bemutatták első rövidfilmjüket. Az 1900-as évek elején általánossá vált, hogy a helyi kávéházak rövidfilmekkel szórakoztatták a vendégeiket, és ez Győrben sem volt másképp. Az Elite kávéház 1905-ben kapott filmvetítési jogot, viszont 1912-ben megnyílt a város első hivatalos mozija, az Apolló, így a kávéházak elveszítették a korábban kapott jogaikat.

Talán nem meglepő, hogy az emberek kedvelt szórakozása lett a moziba járás, ennek köszönhetően hamar kinőtték az Apollót a helyiek. Sokak számára nem volt kérdés, hogy vissza kellene hozni az Elite kávéházat a filmes körökbe, így a tulaj végül átépítette azt és 1922-ben már filmszínházként várta vendégeit az Elite mozgó. Nagyon hamar a legnépszerűbb és legnagyobb forgalmat generáló mozivá nőtte ki magát a városban, amit egyrészt a pazar enteriőrnek és modern technikájának köszönhetett. Mégis a hirtelen jött siker után nehezen vette a történelem akadályait, az évek alatt több névváltoztatáson is átesett. Bár túlélte a II. világháborút, de ekkor már érezhetőben leáldozóban volt az Elite, 1953-ban pedig végleg bezárt. Az akkoriban folyó városrendezés, és a várfal újjáépítése sajnos az egykori mozi épület elbontását hozta magával, így ma már csak korabeli fotókból, képeslapokból ismerhetjük.

Érdekesség még, hogy a XX. század elején országszerte több filmszínházat is Elite mozgónak, mozinak neveztek. Akkoriban tényleg az elit emberek élvezhették ezt a fajta szórakozást, de maguk a mozik is nagyon impozánsak voltak - nem véletlen hívták ezeket filmszínházaknak, de tény, hogy nagyon hangzatos és vendégcsalogató volt ez az elnevezés.

1185482.jpg

1218468.jpg

1290756.jpg

Forrás:

https://www.gyoriszalon.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=2689

 

Szólj hozzá!

Címkék: mozi győr képeslap

Ezüstérem egy nem hivatalos olimpiáról

2019.07.16. 08:30 darabanth aukciósház

Az ókori olimpiai játékokat az akkori Görögországban négy évente rendezték meg, és egyszerre számítottak atlétikai, illetve vallási ünnepnek. Az elsőt i.sz. 776-ra tehetjük, az utolsót pedig i.sz. 393-ra, amikor is I. Theodosius római császár a kereszténység védelmében betiltotta a játékokat pogány mivoltuk miatt.

Ezután több száz évig nem rendeztek olimpiát, míg nem 1894-ben Pierre de Coubertin által megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot Párizsban, és két évre rá meg is tartottak az első újkori olimpiát, amelynek helyszínét a görög főváros, Athén biztosította. Talán nem meglepő, de hatalmas siker fogadta ezt a kezdeményezést, így négy évre rá - a korábbi szervezők tiszteletére - Párizsban ismét olimpiát rendeztek, viszont a világkiállítás mellékeseményeként, így májustól egészen októberig elhúzódtak a sportversenyek. Az érdeklődés és a színvonal felülmúlta az előzőt, de a rendezés és az elnyújtott szervezés zűrzavarossá tette azt. Négy évre rá az olimpia elhagyta Európát és átkerült Amerikába, pontosabban St. Louisi-ba, ahol szintén a világkiállítás részeként rendezték meg a játékokat, nem sok sikerrel.

Szólj hozzá!

Címkék: olimpia numizmatika