Hazánkban 1892-ben vezették be a koronát, ami már aranyalapú valuta
volt. Még néhány évig érvényben maradtak a forint értékű fémpénzek, a
koronában való kötelező számítás 1900. január 1-én lépett életbe. Az
első koronaértékű bankjegyek is ebben az évben jelentek meg.
Érdekesség, hogy a bankjegyek rajzait és kivitelezését a korabeli sajtóban sokat
kritizálták, miszerint semmi művészit nem találtak bennük.
Az első világháború alatt megakadt a gazdasági fejlődés, a háborús
kiadások felborították az államháztartás egyensúlyát. Váltópénz hiány
lépett fel, emiatt 1 és 2 koronás bankjegyeket adtak ki, de így is sok
városban került sor szükségpénzek kibocsájtására. A világháború lezárása
az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását hozta magával, az utódállamoknak
önállóan kellett megoldaniuk a pénzverést és bankjegynyomtatást.
1921-ben alakult meg a Magyar Királyi Állami Jegyintézet, melyet
megbíztak az új papírpénzek forgalomba hozatalával. A pénzügyi helyzet
stabilizálására azonban egészen 1924-ig kellett várni. Népszövetségi
kölcsön segítségével sikerült megszüntetni az inflációt. Budapesten
megalakult a Magyar Nemzeti Bank, mely 1925-ben megvásárolta a
Pénzjegynyomdát, majd megkezdték az új pénzverde kialakítását.
Megszületett a pengő valuta, mely 1927. január 1-től lépett a korona
helyébe. 241. árverésünk tételei között szerepel az egyik legelső
korona bankjegy, egy 20 koronás. Ez alapján bárki eldöntheti, hogy vajon
jogos kritikával illették-e a korona bankjegyek kivitelezését.
